Sebők Balázs: Szolnok megye szocialista iparosítása 1950-1970 - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 13. (Szolnok, 2015)

II. Az I. ötéves tervidőszak (1950-1954)

4. Az I. ötéves terv értékelése

Az OT Területi Tervezési Főosztálya 1954. augusztus 31-én készítette el - a még teljesen be nem fejezett - ötéves tervidőszak értékelését „Az első ötéves terv területi értékelése” címmel. A jelentés éles önkritikával és őszinteséggel számolt be az előző esztendők során a magyar gazdaságban végbement folyamatokról. Leírják, hogy a tervidőszak messze legnagyobb beruházása, a Sztálin Vasmű Dunapentelére telepítése egyértelmű hiba volt, hogy Budapest ipari súlyának célkitűzésként megfogalmazott csökkenése helyett annak további növekedése következett be, hogy az Alföld és a Dél- Dunántúl ipari súlya lényegesen nem változott. Kiderült, hogy az iparosításra kijelölt települések alig felében történt valódi ipartelepítés. A jelentésben közzétett, még 1953-as adatokkal dolgozó táblázatból kiderül, hogy míg Budapesten 378.500 fő volt az ipari dolgozók száma, addig az Alföld 6 megyéjében összesen még mindig csak 70.100, tehát a budapesti szám ötödé. De óriásinak tűnik Budapest fölénye akkor is, ha a legtöbb ipari dolgozóval bíró három magyar megye adataival hasonlítjuk össze: Borsod (73.600 fő), Komárom (44.800 fő), Győr-Sopron (35.000 fő). Az alapvetően iparosításra kijelölt alföldi és dél-dunántúli megyék közül a legelőkelőbb, az országos sorrendben a 9. helyen Csongrád megye állott az ipari dolgozók létszámát tekintve (19.600 fő), míg Szolnok megye csak a 14. volt a rangsorban (11.200 fő), Szabolcs-Szatmár megye pedig az országos utolsó, 20. helyet foglalta el (5.500 fő).300

A jelentésből kiderül, hogy 1949 és 1953 között - az ország összlakosságának növekedése mellett - 7 megyében csökkent a lakosság lélekszáma: ezek között Somogy megye és valamennyi alföldi megye megtalálható volt. Utóbbiak közül a legnagyobb népességcsökkenést Szabolcs- Szatmár megye könyvelhette el 4 év alatt (-11.100 fő), míg ebből a csoportból a legkevesebbet Szolnok megye vesztette (200 fő).301 Az utóbbi, kedvezőnek tűnő Szolnok megyei adathoz hozzá kell sürgősen tenni, hogy emellett a megye (és ez a többi alföldi megyére is jellemző volt) elveszítette teljes (jelentős) természetes szaporulatát. Budapestnek az ország többi területéhez képesti hihetetlen mértékű túliparosodottsága akkor domborodott csak ki igazán, amikor egyes iparcsoportonként, külön-külön is kimutatták a megyék és Budapest %-os részesedését. Ennek alapján kiderült, hogy a gépipar 74%-a, a

300 MNL OL OT TŰK. XIX-A-16-b. Isz.: 0049/VI/54 sz. Összes ipari dolgozók iparcsoportok és megyék szerint c. táblázat.

301 Uo. Népesség, összdolgozók, mezőgazdasági keresők számának és az összterületnek a megoszlása megyénként c. táblázat.

123