Sebők Balázs: Szolnok megye szocialista iparosítása 1950-1970 - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 13. (Szolnok, 2015)

II. Az I. ötéves tervidőszak (1950-1954)

bevonható munkaerő még Szolnok megye érintett térségében is lett volna. Sokkal inkább elképzelhető, hogy az iparfejlesztésből addig szinte teljesen kimaradt Szabolcs-Szatmár megye iparosításáért akart utólag ily módon valamit tenni az OT.

Szolnok városának gyors ütemű iparosodásával és a népesség növekedésével párhuzamosan már 1953-ban súlyos problémaként merült fel a női munkaerő elhelyezésének kérdése. A helyzet komolyságát jelzi az MDP Szolnok Megyei Bizottságának 1953. október 20-án Szalai Bélához, az OT új elnökéhez intézett levele, amelyben jelezték, hogy csak Szolnokon mintegy 2 ezer azoknak a nőknek a száma, akik szerettek volna bekapcsolódni a termelőmunkába, de kellő munkahely híján gyakorlatilag a munkanélküliek (vagy ahogyan abban az időben előszeretettel nevezték, a „munkaerőfelesleg”) számát növelték. A megye közlése szerint egy-egy női munkát igénylő munkahely betöltéséért valóságos harc folyt a jelentkezők között és az elhelyezkedni nem tudó nők gyakran fordultak panasszal a városi és megyei tanácshoz, illetve a pártszervekhez is. A megyei pártbizottság javasolta, hogy az 1954-es beruházások között szerepeljen egy könnyűipari üzem. Véleményük szerint a leghelyesebb egy férfi és női konfekciós üzem létesítése lett volna, amely legalább 5-600 fő munkaerő foglalkoztatását oldotta volna meg. Az üzemre azért is szükség volt, mert a megyében férfi és női konfekciós ruházatban hiány mutatkozott (fiú készruha, olcsó nadrág, „433-as” férfiöltöny, jobb minőségű öltönyök sötét színben stb.). Az üzem elhelyezésének javaslata is készen állt már: megfelelő helyet a Vörös Hadsereg útja, a Körösi út, a közkórház és a cukorgyár által behatárolt területen találtak. Már csak a Tervhivatal támogatására és a megfelelő beruházási keretösszegre lett volna szükség. A konfekciós üzemen kívül egy, a megye gazdasági jellegéhez jól kapcsolódó, növényi vagy állati alapanyagot feldolgozó élelmiszeripari üzemre is igényt tartottak volna: a javaslatban konzervgyár, húsfeldolgozó, cukorka- vagy likőrüzem is szerepelt.297

Mivel a megye kéréseire érdemleges válasz sokáig nem érkezett, ezért 1953. december 8-án újabb levelet intéztek az OT vezetőjéhez, kérve a felterjesztés újabb megvizsgálását és annak támogatását. Ebben a levélben már egy új mozi létesítésének régóta húzódó megoldását is kérték a minisztertől, mivel az akkor már közel 60 ezres lakosságú városnak csak egy állandó jellegű, korszerűtlen mozija volt. Ez pedig nem illett össze azzal a képpel, amit a Magyar Függetlenségi Népfront 1953. májusi választási

MNL JNSZML XXXV. 39-1-73.ő.e. Mappa megnevezése: Szolnok megye felfejlesztésével, a tervezéssel, beruházással, a lakáshelyzet javításával és a lakosság helyzetével kapcsolatos iratok. 33-34. p. Tárgy: a Szolnok Megyei Pártbizottság felterjesztése az Országos Tervhivatal számára. 1953. október 20. 33/1/655/2. sz.

121