Sebők Balázs: Szolnok megye szocialista iparosítása 1950-1970 - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 13. (Szolnok, 2015)
Bevezetés
BEVEZETÉS Témánk az Alföld súlypontjában elhelyezkedő Szolnok megye iparosítása a szocialista tervgazdálkodás első két évtizedében. A kötet szerzője Jászberény szülötte és lakója, aki az utóbbi évtized során végzett kutatásait foglalja össze. Magyarország szocialista iparosításával kapcsolatban jelentős szakirodalmi összefoglaló munkák íródtak mind az 1989-1990-es rendszerváltozás előtt, mind azt követően, egy konkrét megyére leszűkítve viszont az utóbbi két és fél évtizedben - tudomásunk szerint - nem jelent meg ebben a témában ilyen jellegű vállalkozás. Hozzá kell tennünk, hogy 1980-ban Pál Ágnes révén készült Szolnok megye iparfejlődéséről egy földrajztudományi kandidátusi értekezés, de az nem történész szemmel közelített a témához, és ami a legfontosabb: még amennyiben akart, akkor sem tudott volna hozzájutni a kérdés kutatásának legfontosabb primer forrásaihoz, a korabeli - zömében a megyei és országos szintű pártapparátus által készített - levéltári iratokhoz. E sorok írójának már abban a szerencsés helyzetben volt része, hogy ezen iratok hozzáférhetősége nem lehetett kérdés. A könyv anyagának nagyobb része a szerző levéltári kutatásain alapul: kezdettől fogva elsődleges feladatunknak tekintettük a korabeli dokumentumok feltárását. A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltárának anyagából az MDP és az MSZMP megyei pártbizottságainak iratai segítettek a korabeli iparfejlesztés minél hathatósabb megvilágításához. A megye egyes iparosodott települései iratanyagának teljes feldolgozása azonban még a jövő feladatai közé tartozik. A kutatás másik fő iránya az országos levéltári anyag áttekintése volt. A Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának Hess András téri kutatótermében az MDP és az MSZMP Ipari és Közlekedési Osztályának, illetve az MSZMP Ipari Osztályának, majd más néven Gazdaságpolitikai Osztályának iratait tekintettük át. Ahol szükséges volt, beépítettük a központi pártszervek (Központi Vezetőség, Központi Bizottság, Politikai Bizottság) anyagát, illetve egyes egyéb, az iparfejlesztéssel, iparosítással közvetlenül foglalkozó vagy ennek koordinálására létrehozott különféle szervek iratait is: pl. Területrendezési Intézet (TERINT), Népgazdasági Tanács, Államgazdasági Bizottság, Gazdaságpolitikai Bizottság. A budapesti levéltári kutatások másik fő célpontja a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának Óbudán található, Lángliliom utcai objektuma volt, ahol a gazdasági tervezésért felelős Országos Tervhivatal (OT) iratait őrzik. Mindkét fővárosi levéltárban arra törekedtünk, hogy a konkrétan Szolnok megyére vonatkozó iratokon túl az országos összefüggésekre rávilágító egyéb forrásokat is áttekintsük, így a kutatás ne szűküljön le pusztán a helytörténeti anyagra. Utóbbihoz tartozik még a korabeli megyei sajtó (Szolnok Megyei Néplap, illetve Tiszavidék) vonatkozó írásainak felhasználása. A sajtóban a korszakra jellemző propagandisztikus 7
