Sebők Balázs: Szolnok megye szocialista iparosítása 1950-1970 - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 13. (Szolnok, 2015)
II. Az I. ötéves tervidőszak (1950-1954)
a rabok foglalkoztatását adták meg) már nem Szolnok megyébe tervezték telepíteni. A szintén Mezőtúrra tervezett 500 vagonos termény-tranzitraktár építésének az 1953-as esztendőben csak az előmunkálatait indították volna meg, kiemelték viszont, hogy a megyében még ebben az évben több, 200 vagonos begyűjtő hálózati raktár fog épülni. Mezőtúr nevével kapcsolatban korábban felmerült egy növényolaj extraháló (gyapotmag feldolgozó) üzem létesítése is, amelynek tervfeladatát Vas Zoltán közlése alapján éppen akkor készítették az Élelmiszeripari Tervező Intézetben. Ennek a beruházásnak az építése szintén csak leghamarabb 1955-ben indulhatott volna meg, de a nyersanyag termelési szempontok miatt véglegesen még nem döntötték el, hogy végül Mezőtúrra vagy Hódmezővásárhelyre telepítik-e.276 Úgy tűnik tehát, hogy ekkoriban esett ki Mezőtúr a gyorsan, intenzíven iparosodó alföldi mezővárosok köréből. Vas Zoltán közléséből kiderül, hogy az új Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Gépgyár létesítését is már ekkor elhalasztották 1954-re. Ráadásul a tervezés során az akkoriban folyó „profil-tárgyalások” lényegesen magasabb termelési értéket határoztak meg az új gyárral kapcsolatban, így az egész beruházási programot át kellett dolgozni az Általános Gépipari Minisztériumban és a Mezőgépipari Igazgatóságon. A gyár telepítésével kapcsolatos vasút- és útépítést viszont folyó évre ígérte a miniszter. Szintén nem ígérhették meg Budapestről a jászberényi és a szolnoki kenyérsütő üzem létesítését az 1953. évre, sőt szemrehányóan megjegyezték, hogy Jászberénybe csak a megyei tervosztály tervezett ilyen jellegű beruházást. A Dávid Ferenc levelében említett 400 lakás helyett is csak 80 lakásra tudtak beruházási hitelt előirányozni, viszont megígérték, hogy a Helyi Ipar Minisztériuma részére az addigiaknál nagyobb összegű beruházási hitelt biztosítanak, amelyből Szolnok is részesedni fog. Szintén nem támogatta az OT a cserkeszőlői melegvíz-forrás ipari hasznosítását (só és jód kinyerését), amely eljárást nem látták gazdaságosnak. Az itteni gyógyvizet esetleg gyógyvíz-telep, illetve egy kb. 2 ezer nr alapterületű melegház létesítésére tartották alkalmasnak, de az ezzel kapcsolatos vizsgálatokat még meg kellett várni az Egészségügyi- és a Földművelésügyi Minisztériumtól. Az addig felmerült beruházások közül csak a Karcagon megvalósítandó Tempera Öntöde és Téglagyár 277 kapott az 1953-as MNL JNSZML XXXV. 39-1-72. ő.e. 276. p. Vas Zoltán közlése az MDP Szolnok Megyei Pártbizottságának titkár felé. 1953. január 20. Tárgy: Tájékoztató az 1953. évi Szolnok megyei beruházásokról. Ea.: Epetjesi László. 33/1/54/1-953. 1.24. sz. Az eredeti iratban „Tempera Öntöde és Téglagyár” szerepel, mint karcagi beruházás, noha a korábbiakban még „temperöntöde és fitting gyárról” vagy „szürkeöntödéről” beszéltek, illetve külön beruházás volt a „karcagi téglagyár”, más néven „égetett agyagtéglagyár”. Itt a két beruházás már együtt szerepel. Véleményünk szerint nem 111
