Sebők Balázs: Szolnok megye szocialista iparosítása 1950-1970 - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 13. (Szolnok, 2015)
II. Az I. ötéves tervidőszak (1950-1954)
fejleszteni kezdték, így 1949-re falai között már 676 fő dolgozó kapott munkát. A gyár 1951-től exportra is termelt.266 A cipőgyár dinamikus termelése természetesen „a település tervszerűtlen fejlődésével ” járt együtt, emiatt 1953. április 20-án az ÉM levéllel fordult a Szolnok Megyei Tanács VB elnökéhez, amelyben sürgették a község tervezési programjának, illetve az ezen alapuló, immár városrendezési tervnek az elkészítését. A budapesti központban ugyanis attól tartottak, hogy ennek hiányában a fejlesztés során kialakuló település tervszerűtlen lesz. Martfű fejlődését - a Debreceni Tervező Irodánál a cipőgyár részére készülő lakásépítkezést és az egyéb kommunális beruházásokat tartalmazó tervfeladatot áttekintve - spontán módon oly mértékűnek látták, amely elengedhetetlenné tette a tervszerű fejlesztést és a település osztályba sorolását. A minisztérium sürgősen kérte a Megyei Tanács VB-t, hogy a település tervezési programját mihamarabb készítse el (ugyanis a II. és III. osztályba sorolt községeknél a megyét erre törvény kötelezte). Függőben volt még Martfű konkrét osztályának megállapítása is: hogy a település a II. vagy a III. osztályba kerül-e, ahhoz a megyének az OT-hoz kellett fordulnia. Végül felhívták a megyei illetékesek figyelmét, hogy a felelősség őket terheli, amennyiben a kérdés elhúzódása miatt „tervszerűtlen település” jön létre.267 A minisztériumi sürgetésre a megye április 29-én reagált: ebben természetesen a település II. osztályba való sorolását kérték, bár megjegyezték, hogy a cipőgyár és a hozzá tartozó kiemelt üzemi település közvetlenül a minisztérium alá tartozik. A település utólagos osztályba sorolásának - véleményünk szerint - a gyakorlatban, hosszabb távon is inkább csak formális jelentősége lehetett, hiszen az országos jelentőségű üzem adott volt, fejlesztésével is számoltak a központi szerveknél, így ez önmagában meghatározta Martfű további sorsát.268 A Szolnok Megyei Tanács VB részéről értesítették továbbá a minisztériumot, hogy Martfű, mint új tanyaközpont269 rendezési terve még 1951-ben elkészült, azonban ennek 266 Simon B. 1992. 398-399. p. 267 MNL OL OT TŰK. XIX-A-16b. 474/A.d. 063/VI/1953. 5. p. Az ÉM levele a Megyei Tanács VB elnökének. 587/DM/24-1/1953. Tárgy: Martfű község tervezési programja. Előadó: Mechtl Alfréd. Összességében a TERINT településosztályozása mégis mérföldkő volt a magyar terület- és településfejlesztés történetében, mert az 1980-as évek közepéig meghatározta a fejlesztés egész logikáját, gondolatmenetét, noha maga a kategorizálás rövid ideig volt érvényben, illetve a kiemelt települések köre is többször változott. Forrás: GERMUSKA P. 2004. 134. p. Martfű közigazgatási területén az ipari népesség által lakott cipőgyári lakótelepen túl az ötéves terv során létrehoztak egy önálló községet (tanyaközpontot) is. így a Tiszaföldvártól önállósuló községnek rögtön két, egymástól merőben eltérő, sajátos 106
