Sebők Balázs: Szolnok megye szocialista iparosítása 1950-1970 - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 13. (Szolnok, 2015)

II. Az I. ötéves tervidőszak (1950-1954)

végül határidőre vállaltak. Kisebb vitára adott okot az is, hogy egy helyen legyen-e a gyár és a bánya (a gazdasági szempontból legmegfelelőbb telepítési helyszínen gyengébb volt az agyag minősége). Végül 1953. március 7-én az OT Beruházási Főosztálya jóváhagyta a beruházási programot.244 A beruházási programban a létesítmény pontos megnevezése: égetett agyagtéglagyár. A gyár kapacitása évi 15 millió db kisméretű téglaegység lett volna 3,8 millió Ft termelési értékben. A beruházás teljes keretösszegét 20 millió Ft-ban állapították meg, amelytől a tervezési feladat elkészítése során megengedett eltérés 20% volt. Ez utóbbi bizonytalanság abból adódott, hogy az üzem létesítésének pontos helyét még nem állapították meg, így a tereprendezésből és a bányanyitás helyéből adódó többletköltségek egyelőre nem voltak ismeretesek. A teljes munkáslétszámot 120 főre tervezték. Mivel a gyár mellé hosszabb távlatban egy másik üzem építését is tervbe vették, a megyétől ennek figyelembe vételét is kérték a helykijelölésnél. Beruházónak az ÉM Tégla- és Cserépipari Igazgatóságát, generáltervezőnek pedig az Építő- és Építőanyagipari Tervező Vállalatot nevezték meg. 245

2.5. Túrkeve, „egy kimondottan mezőgazdasági jellegű város”

Szolnok megye öt I. osztályú, kiemelten fejlesztendő városa közül Túrkeve volt az egyetlen, ahová semmiféle komolyabb ipar telepítésével nem számolt a TERINT. Az 1949-es népszámlálás alapján 13.330 lakosú település „kimondottan mezőgazdasági jellegű város” volt, amelynek ipara még helyi viszonylatban sem volt jelentős, hiszen ez kimerült egy 3 vagon kapacitású malommal (a város másik malma üzemen kívül ekkor raktárként funkcionált), valamint egy mindössze két munkást foglalkoztató tejfeldolgozó üzemmel. Az 1951. április 16-18-án lezajlott vizsgálat a települést falusias jellegűnek látta, amelynek vonzáskörzete nem volt, maga viszont beletartozott Mezőtúr és Kisújszállás vonzáskörzetébe, magasabb fokon pedig Szolnokéba (néhány oldallal később már Törökszentmiklóssal párosították a települést). A jelentés szerint a városnak munkaerő-feleslege nem volt, bár az illetékesek a mezőgazdaságban dolgozók kb. 10%-ának, mintegy 500 főnek a felszabadulását várták a mezőgazdaság gépesítésének és átszervezésének

244 MNL OL TERI NT TŰK. XXVI-A-1. 41.d. Építőipar E - V. Energiagazdálkodás A - Cs. Karcagi Téglagyár; MNL JNSZML XXXV. 39-1-73. ő.e. II/2. p. Az OVHB értesítése a Szolnok megyei Pártbizottság titkára felé. Tárgy: a karcagi téglagyár helyének kijelölése. Ea.: Deák András. 33/1/166/1-953. III.20. sz.

245 MNL JNSZML XXXV. 39-1-73.ő.e. II/3-4. p. Herczeg Ferenc, OT-alelnök értesítése az MDP Szolnok megyei Pártbizottság titkárának. Tárgy: Égetett agyagtéglagyár beruházási programja, Karcag. Ea: Herczeg Vera. 33/1/212/1-953.IV. 11.

97