Csősz László: Konfliktusok és kölcsönhatások. Zsidók Jász-Nagykun-Szolnok megye történelmében - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 12. (Szolnok, 2014)
III. A kirekesztés évei (1918-1944)
végrehajtását” és a stróman-rendszer elleni határozott fellépést követelte. Különösen kikelt azon jászberényi „díszkeresztények” ellen, akik „nem vesznek tudomást az idők változásáról [...] nem vallják a fajvédő programot, akik még mindig a régi, múzeumba való liberális ideológiában élnek”.413 Ez a cikk is utal arra, hogy az egyre radikalizálódó politikai légkör és antiszemita hangulatkeltés ellenére a keresztény-zsidó kapcsolatrendszer kölcsönös érdekeken alapuló védőhálója bizonyos mértékig továbbra is működött. III. 3. 3. A háború évei (1941-1944) A magyar zsidóság két világháború közötti kálváriájának következő állomása az 1941-ben bevezetett munkaszolgálat intézménye volt.414 Szövetségeseivel ellentétben a magyar kormány a hadsereg kötelékében (kezdetben egyenruhában) szolgáló, de fegyvertelen alakulatokat hozott létre „megbízhatatlan” állampolgáraiból. Noha a rendszer egyéb vallási és nemzeti kisebbségi csoportokra is vonatkozott, a munkaszolgálatosok többsége zsidó volt. 1942-re mintegy százezer ember szolgált ezekben az alakulatokban. Jászberény az I. számú közérdekű munkaszolgálatos zászlóalj főhadiszállása volt, és a jászságiak mellett itt szolgált számos budapesti zsidó is. Innen került később jelentős részük a keleti frontra vagy a bori rézbányákba. A megye nagyobbik része a VI. honvéd hadtest területéhez tartozott, ezért az ott élő zsidó férfiak Hajdú megyei bevonulási körzetekből kapták a behívójukat. A munkaszolgálatosokat az ország területén utak, hidak, repülőterek építésére, töltések javítására, egyéb építési munkákra, utcák takarítására használták. A túlélők nagyobb része „tűrhető” bánásmódról és a lakosság segítőkészségéről számolt be az 1940-41 közötti időszakban. A Szovjetunió elleni hadüzenet után a „muszosok” helyzete jelentősen rosszabbodott. A rossz ellátás és felszerelés, a zord időjárási körülmények és a harccselekmények mellett a honvédséget mélyen átható antiszemita ideológia is hozzájárult ahhoz, hogy tízezrével pusztultak el a fronton. Több tucatnyi Jász-Nagykun-Szolnok megyei illetőségű keretlegénynek és tisztnek (köztük értelmiségieknek, például tanároknak is) kellett a népbíróság előtt felelnie, mert kegyetlenül bántak a rájuk bízott emberekkel.415 Természetesen akadt példa eltérő magatartás- formákra is. A neves jászberényi helytörténész, Blénessy János, akit tartalékos 141 413 Jász Hírlap, 1939. november 25. 2. p. A honvédelmi törvény, az 1939. évi II. te. nyomán a 2870/1941. M.E. rendelet hozta létre. Lásd: Magyar Törvénytár, 1939. 6-128. p., továbbá Rendeletek tára 1941., II. köt. 1028-1209. p. 415 Lásd: DEGOB 2189., 322. és 2553. sz. jegyzőkönyv, MNL JNSZML Népbírósági ir. 117/1946. továbbá Karsai 1962, 180-183. p.
