Csősz László: Konfliktusok és kölcsönhatások. Zsidók Jász-Nagykun-Szolnok megye történelmében - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 12. (Szolnok, 2014)
II. Az integráció kora (1780-1918)
többek között a politikai, társadalmi és vallási válaszfalak ledöntését, a társadalmi elnyomás, nyomor és egyenlőtlenségek elleni küzdelmet. A közvélemény egy része, elsősorban egyházi körök bizalmatlanul, helyenként ellenségesen fogadták Szolnokon a szabadkőműves tevékenységet. A városi képviselőtestület közgyűlésén egy jobboldali képviselő az államrendet és a vallást fenyegető „veszedelmes frakciónak” nevezte az Alföld páholyt. Az ideológiai azonosulás mellett a tagok társadalmi pozíciója is lényeges szempont volt a felvételnél: a páholy lényegében a helyi értelmiség és nagypolgárság szűk körű elitklubja volt, 1901-ben 35 rendes taggal. Az Alföld tizenkét alapítója közül hatan biztosan zsidó származásúak voltak.237 Az elméleti alapkérdések megvitatása mellett a tagok tevékenysége elsősorban közérdekű és jótékony célok megvalósítására irányult, beleértve az oktatás, a gyermekvédelem és az erkölcsi nevelés (küzdelem a prostitúció, alkoholizmus, káromkodás ellen) támogatását és a szociális segélyakciókat. A támogatást általában titokban juttatták el a rászorult családokhoz vagy intézményekhez, fajra, nemzetiségre, vallásra, társadalmi állásra való tekintet nélkül. A jászladányi tűzvész földműves károsultjainak éppúgy segítettek, mint az 1907- es pogromok elől menekülő romániai zsidóknak.238 A páholy tagjai vezető szerepet játszottak a kultúra ápolásában és fejlesztésében, többek között a szolnoki állandó színház megteremtésében.239 Társadalmi konfliktusok és antiszemitizmus Az 1867 után egyenrangú polgárrá emelt zsidók és az „őslakos” polgárság között intenzívebbé és sokrétűbbé váló kapcsolatokat súlyos ellentmondások árnyékolták be. A zsidóság egyes csoportjainak a dualizmus évtizedeiben elért páratlan gazdasági és társadalmi integrációs sikerei ebben a régióban is frusztrációt, irigységet, félelmeket váltottak ki a befogadó társadalomban, különösen a modernizáció vesztesei körében. A kis- és középbirtokos megyei nemesség, amely fél évszázaddal korábban a befogadás élcsapata volt, most a zsidóellenesség egyik fő forrásává vált. A gazdaságilag és kulturálisan jelentős részben premodem feltételek között élő paraszti tömegek sohasem szűntek meg a zsidókra, mint idegenekre, jöttmentekre tekinteni. Nem tűntek el az évszázados, az egyházak részéről is táplált antijudaista. képzetek és hiedelmek sem. 77 Adler Ignác kincstárnok, Singer Lajos templomőr, dr. Halász Béla előkészítő mester, dr. Weiner Salamon szónok, Weiner (Karczag) Sándor és a jászberényi Lippe Vilmos. Ibid., 55. p. és passim Az Alföld és Ákác páholyok iratai. MNL OL P 1109 és P 1097. Az Alföld páholy történetét a titkár, Szontágh Jenő foglalta össze. Szontágh 1902.
