Csősz László: Konfliktusok és kölcsönhatások. Zsidók Jász-Nagykun-Szolnok megye történelmében - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 12. (Szolnok, 2014)
II. Az integráció kora (1780-1918)
polgári vagy nemesi eredetű középosztály. Különösen a nagykunsági és a mezőtúri református gimnáziumokra igaz, hogy (a debreceni kollégium árnyékában) szerényebb vonzáskörzetük volt, tehát zömmel a környező vidék többségében paraszti és kispolgári származású fiataljaiból válogatták diákjaikat. A zsidó diákoknak ebben a közegben könnyebb volt az útjuk, az egymással is konkuráló helyi középiskoláknak pedig fennmaradásukhoz nagy szükségük volt (az emelt) tandíjra. Érettségizett diákok vallási megoszlása Jász-Nagykun-Szolnok vármegye középiskoláiban az 1933/34-es tanévig. (Forrás: Scheftsik 1935) nyolc oszt. alakulás éve Erettségizatek száma Érettségizettek vallása tűn. és gör. kát. % protestáns % izraelita % Jászberény áll. főgimn. 1869 15420 11074 71,8 856 5,6 3490 22,6 Szolnok áll. logimn. 1888/89 11693 6298 53,9 1594 13,6 3801 32,5 Mezőtúr ief. logimn. 1894/95 12295 2096 17 8735 71 1464 11,9 Kisújszállás tef. főgimn. 1894/95 9338 1925 20,6 5625 60,2 1788 19,1 Karcag ref. főgimn. 1907/08 6824 1496 21,9 3700 54,2 1628 23,9 Jászapáti kát. főgimn. 1920/21 3222 2775 86,1 229 7,1 218 6,8 Mezőtúr leánylíceum 1923/24 2406 870 36,2 1324 55 212 88 Összesen 61198 26534 43,4 22036 36 12601 20,6 A legtöbb zsidó diák a megyeszékhely gimnáziumában tanult. Arányszámuk megközelíti a fővárosi adatokat, miközben a helyi zsidók aránya a fővárosinak alig egyharmada volt. A felekezeti adatok jól illusztrálják, hogy milyen fontos szerepet játszottak az 1850-es évekig vallásilag csaknem homogén Szolnok polgárosodásában a „jövevények”. A diákság csaknem felét a protestáns és zsidó bevándorlók gyermekei tették ki. A jász és a kun 68 későbbiekben a zsidó elit egyre nagyobb számban a gimnáziumba küldte lányait. A szolnoki líceum pedig 1930-ban alakult, ezért nem került a táblázatba.
