Csősz László: Konfliktusok és kölcsönhatások. Zsidók Jász-Nagykun-Szolnok megye történelmében - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 12. (Szolnok, 2014)
II. Az integráció kora (1780-1918)
A zsidó iparosok egy része továbbra is a hitközségek közvetlen szükségleteire dolgozott, szabók, mészárosok (metszők), pékek, üvegesek alkották a többséget, az egy évszázaddal korábbi állapotokhoz hasonlóan. A női szabó és cipész (suszter) szakmák jelentették a profilon belüli újítást. A kis létszámú és összességében szerény vagyonú helyi zsidó közösségek és a jórészt önellátó paraszti lakosság szűk piacot jelentett. A kerületekben a kiegyezés idején minden huszadik zsidó családfő (40 fő) volt önálló iparos. A kisebb közösségekben legfeljebb egy-egy iparos élt meg, a nagy hitközségekben viszont ez az arány a 10%-ot is elérte. Mezőgazdaság A zsidóság mezőgazdaságban játszott szerepe Külső-Szolnok területén országos viszonylatban is kiemelkedő volt. Az 1830-as évektől bérlőként és gazdasági szakemberként, majd a birtokképességet lehetővé tevő uralkodói rendelet (1860. február) után birtokosként jelentős részt vállaltak az ágazat modernizációjában. A birtokszerzésben a helyi zsidókat megelőzték a tőkeerősebb fővárosi befektetők. Az 1860-as gazdanévsorban már ott találjuk a pesti Lederer testvérek 1300 holdas pusztakengyeli és pusztatenyői, Láng Ignác ügyvéd 375 holdas fegyverneki birtokát.177 Jelentős birtoktesteket szereztek meg később a Harkányi, Monthagh és Schwarcz családok is.178 Az első mintagazdaságot létrehozó helyi vállalkozó Herczfelder Mór (Mezőtúr- Pusztapó) volt.179 Kohner Adolf 1878-ban vetette meg jelentős (negyedszázaddal később már 8600 holdas) szászbereki illetve besenyszögi uradalmának alapjait.180 A zsidó származásúak az országos átlaghoz képest ötödével nagyobb területet szereztek meg a 100 holdnál nagyobb nemesi birtokok állományából.181 Néhány versenyképes és modernizált főnemesi birtok mellett a zsidók bérgazdaságai vittek úttörő szerepet a modern gazdálkodási technikák és haszonállat-fajták meghonosításában.182 A gazdálkodás fejlesztése mellett a birtokos elitek társadalmi érintkezésében is nagy szerepet játszottak az ötvenes Fényes 1860, 84.p. és passim, 117. p. Előbbiek Kengyelen szereztek meg több mint 3200 holdat, utóbbi a Szapáryaktól vásárolt 2269 holdas birtokával Fegyvernek legnagyobb birtokosává vált. Gazdacímtár, 1897. és 1911. 179 Magyarország földbirtokosai 1893, 321. p. 180 Havassy 1989, 200-201. p. 181 24,2%, szemben a 19,4%-os országos adattal. Kovács A. 1938, 44. p. I8: Gazdacímtár, 1897 és 1911., Szabó I. - Szabó L. 1980, 50-51. p. 59
