Csősz László: Konfliktusok és kölcsönhatások. Zsidók Jász-Nagykun-Szolnok megye történelmében - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 12. (Szolnok, 2014)
IV. Népirtás 1944-ben
leginkább a vagon közepére kerültünk és egymásnak támasztottuk a hátunkat, hogy elviselhetőbb legyen ez a testhelyzet, napokon át. Egy vödör vizet és egy „kübli”-t kaptunk, az utóbbi a 80 ember szükségleteinek elvégzésére szolgált és ugyancsak normál méretű vödör volt. A vagon ablakain rácsok voltak, az ajtón arasznyi rést hagytak és lelakatolták. És mindezt júniusi hőségben. Meg kellett fulladni a levegőtlenségtől, a szomjúságtól, iszonyú volt mások előtt pisilni-kakilni, egymás fején keresztül lépkedve odakerülni a küblihez. Egy kisbaba is utazott velünk, őt toltuk a vagon nyitott réséhez, hogy legalább ő kapjon levegőt. Úgy emlékszem, ez az utazás legalább öt napig tartott, mire odaértünk, több öreget holtan húztak ki a vagonból, nem bírták a megpróbáltatásokat és a szomjazást. A jászberényi B. házaspár vagonból kidobott levelezőlapja munkaszolgálatos fiuk részére, Monor, 1944. június 30.803 B. család hagyatéka. Kertész Gyűjtemény. [1944. június] 30. Drága fiam! Most reggel 6 óra. indulunk, legyél nyugodt mi erősek vagyunk, hogy hová visznek nem tudom, de a jó Isten majd csak velünk lesz. Isten áldjon drága fiam a jó teremtő veled legyen, a rokonokkal érintkezzél, csókol sokszor szerető anyád. Áldjon meg a Jó Isten, vigyázz magadra, ölel Apád 259 A B. szülőket a birkenaui rámpán munkára válogatták ki. B-né Éva több más jászberényi nővel együtt egy peterswaldaui hadiüzemben dolgozott, innen Ravensbrückbe, majd Bergen-Belsenbe hurcolták. Megérte a felszabadulást, de néhány nappal ezután legyengült szervezete nem bírta tovább a megpróbáltatásokat. B. József Buchenwaldba került, halála pontos körülményei nem ismertek. Egyetlen gyermekük, György munkaszolgálatot teljesített, szülei gettósítása és deportálása idején Kolozsváron feküdt katonai kórházban. Feltehetőleg itt érte meg a felszabadulást.
