Csősz László: Konfliktusok és kölcsönhatások. Zsidók Jász-Nagykun-Szolnok megye történelmében - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 12. (Szolnok, 2014)
IV. Népirtás 1944-ben
összetűzések, állandó panaszáradat árasztotta el a vezetőket és ilyen körülmények között igen nehéz volt a rend fenntartása.771 A legsúlyosabb erkölcsi konfliktus a gyűjtőtáborban várt a helyi zsidó vezetőkre. A IV. zóna táboraiban a deportáltakat két csoportra osztották és más-más úti céllal indították el: az első csoport ausztriai munkatáborokba, a második Auschwitzba került. 1944. június 23-án Theodor Dannecker, a szolnoki gyűjtőtábor parancsnoka mindössze egy órás határidőt adva utasította dr. Mandel Sándort, a vármegyei Zsidó Tanács elnökét, hogy az általa adott irányelvek alapján ossza két egyenlő csoportra a zsidókat.772 Mandel a helyi gettók vezetőinek bevonásával látott a listák összeállításához. Az első, „kivételezett” csoportba a Központi Zsidó Tanácstól érkezett direktívák alapján elsősorban a hitközségek vallási és kulturális életében vezető szerepet játszó személyek, hadiérdemesek, kivételezettek és családtagjaik kerülhettek be, ezen kívül orvosok, mérnökök és szakmunkások, a fennmaradó keretszám erejéig pedig a munkaképesek, illetve a munkaszolgálatosok hozzátartozói. A Budapestről érkezett újabb távirati utasítások 10-12 családot név szerint is felsoroltak. Mivel az utóbbi két kategóriába tartozott a tábor lakóinak kétharmada, a döntés komoly dilemmát okozott. A deportálási értekezleten megtiltották, hogy a szállítmányokról névjegyzéket készítsenek, és a zsidók írószert vigyenek magukkal. Ennek ellenére a zsidó vezetők népbírósági tanúvallomásaikban határozottan állították, hogy ekkor hátizsákjaikon ülve (sietve, ceruzával) deportálási listákat készítettek. Úgy tűnik, az íróeszközt a németektől kaphatták. A túrkevei igazoló bizottság irataiban fennmaradt két lista, amely ezen névjegyzékek emlékezetből készített másolata.773 A zóna más városaihoz hasonlóan a csoportok kialakításakor Szolnokon is drámai jelenetek játszódtak le. A szerelvények irányáról az üldözötteknek nem volt tudomásuk, de sokan sejtették, hogy az első csoport tagjai jobb körülmények közé kerülnek. Voltak, akik információik alapján mindenképpen el akarták kerülni a második szerelvényt. 774 Mások számára viszont éppen az utóbbi tűnt biztonságosabbnak, mert elterjedt, hogy annak 771 Schwartz Béla pere. MNL JNSZML Nb. ir. 125/1946. Neumann Andor vizsgálati anyaga. MNL JNSZML Szolnoki Nü. ir. 28/1947. Schwartz Béla pere. MNL JNSZML Szolnoki Nb. ir. 125/1946., Szolnok megyei III. sz. lg. biz. ir. 1947-48. 7. d. 103/III. 774 A mezőtúri B. Erzsébet visszaemlékezése szerint kisgyermekével át akart szökni a másik szerelvénybe, de a hitközség elnöke azzal a figyelmeztetéssel küldte vissza őket, hogy „azonnal menjetek vissza, ez a halál vonata”. USC SHOAH Elizabeth B. visszaemlékezése. 236
