Csősz László: Konfliktusok és kölcsönhatások. Zsidók Jász-Nagykun-Szolnok megye történelmében - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 12. (Szolnok, 2014)
IV. Népirtás 1944-ben
keresztül [...] csomagok repülnek be, névvel ellátva, s a zsidó szolidaritás kézbesíti azokat annak, akinek a nevére címezve vannak a velük érző keresztény ember által”. A szerző sürgette, hogy a zsidókat a vármegyei gettóba gyűjtsék, az őket támogató magyarokat pedig internálják.702 Általában az alacsonyabb társadalmi rétegekhez tartozók nagyobb kockázatot vállaltak, ha segítettek, vagy akár csak együtt éreztek a zsidókkal. Az 1944. június 2-i szolnoki bombázás után romot takarító zsidó értelmiségieket látva Polónyi Margit sírva fakadt, és kijelentette, hogy „sokkal jobb dolgunk volt amíg a zsidók adtak nekünk munkát”. Feljelentették és nemzetgyalázásért vádat emeltek ellene.703 Egy jászberényi fiatal nőt kínvallatásnak vetettek alá a rendőrök vagyonrejtegetés, valamint levelek és élelem csempészése miatt.704 A legnagyobb kockázatot az embermentés jelentette. Ezért ilyesmivel szinte kizárólag az üldözöttek rokonai, barátai, szerelmei, lekötelezettjei próbálkoztak, és az esetek száma is jóval csekélyebb volt. Az egyes kategóriák létszáma csak hozzávetőlegesen mérhető fel. A regionális adatok alátámasztják Karsai László becslését, aki szerint több ezren próbáltak meg embereket, több tízezren anyagi javakat menteni, míg százezres nagyságrendű volt a zsidóüldözés miatt sajnálkozók száma.705 706 A zsidókat rejtegetők Magyarországon ekkoriban „csak” szabadságvesztést (rendőri felügyelet alá helyezést, internálást), bántalmazást, megaláztatást, komoly pénzbírságot kockáztattak. Eltérően például a keleti megszállt területektől, ahol a segítők nem ritkán maguk és családjuk, sőt szomszédjaik életével fizettek.700 A veszély aktuális mértéke persze nehezen volt felmérhető. Senki sem lehetett biztos abban, hogy milyen konzekvenciája van a zsidókat segítő, vagy akár csak velük szimpatizáló magatartásnak. A „zsidóbarát” vagy pragmatikus okokból segítő kisebbségre óriási nyomás nehezedett. A magas kockázat bizonyítéka, hogy a megyében ismert esetek többsége végül kudarccal zárult. Olyan is akadt, aki életét adta zsidómentő hőstettéért. A legszervezettebb megyei ellenállási akciót a szolnoki kapitányság néhány rendőre hajtotta végre. Magyar Dezső őrmester és társai arcképes igazoló jegyeket és lakcímbejelentő lapokat adtak ki hamis adatokkal néhány zsidó származású szolnoki polgár számára. Magyar emellett közreműködött a Kisújszállás és vidéke, 1944. június 4. 2-3. p. Az idézet arra is utal, hogy június elején milyen információkkal rendelkeztek a helyiek a zsidók további sorsáról. MNL JNSZML Szolnok v. ig. biz. ir. 5. d. (bírósági alkalmazottak) MNL JNSZML alisp. ir. 15.672/1945. Hasonló esetekre az ország más részeiből lásd: MZSL DEGOB 1491. és 1743. jkv. 705 Karsai 1999a, 120. p. 706 Bauer 1978, 59.p., Hilberg 2003, 1122. p. 221
