Csősz László: Konfliktusok és kölcsönhatások. Zsidók Jász-Nagykun-Szolnok megye történelmében - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 12. (Szolnok, 2014)

I. Bevezető

aszódi kereskedőtől zálogul egy vég gyolcsot vettek el, hivatalosan azért, mert „passussa nem volt”, holott néhány nappal korábban kapott engedélyt arra, hogy - mint hangsúlyozták, kizárólag a türelmi adóra szükséges összeg megszerzése érdekében - a megye falvaiban árusíthasson és éjszakázhasson.36 1770-ben uralkodói rendelet engedélyezte az országban honos zsidók szabad kereskedését mindenütt, ahol ez nem sértett helyi kiváltságokat.37 A zsidók kereskedelmi tevékenységét a birodalmi hatóságok és a „liberálisabb” (jelentős számú adófizető zsidó kereskedővel rendelkező) megyék egyre inkább pártolták a saját polgáraik (keresztény boltosok, céhes mesterek) érdekeire hivatkozó megyékkel és városokkal szemben.38 *

23

36 MZSO XVI, 421-442. p.

Mária Terézia rendelete, 1770. november 26. MZSO XV, 460. p.

Lásd Pest vármegye és a magyar kamara feliratait a helytartótanácshoz. MZSO XVI,

421-442. p.