Csősz László: Konfliktusok és kölcsönhatások. Zsidók Jász-Nagykun-Szolnok megye történelmében - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 12. (Szolnok, 2014)

IV. Népirtás 1944-ben

vagyontárgyak és ingatlanok visszaadása körüli konfliktusok jelentették a háború után ismét felerősödő antiszemitizmus egyik fő hajtóerejét.696 697 * * 700

Az üldözötteket más formában segítők a vagyonmentőknél szűkebb, társadalmi állás és motiváció szerint erősen rétegzett csoportot alkottak. Ezen belül az élelmet, üzenetet továbbító, vagy egyszerűen csak biztatást, együttérzést nyújtó polgárok voltak a legtöbben. Az utazási és információs korlátozások bevezetése után sokan számíthattak nem zsidó közvetítőre.697 * Az akkor gyermek visszaemlékezők szerint a sárga csillag kitűzése után a járókelők többsége, félelemből vagy közömbösségből elkerülte megbélyegzett ismerőseit. Az üldözöttek melletti demonstratív kiállásra is volt azonban példa. „Ne törődj vele, szégyellje az, aki odatette” - mondta L. L.-nak egy ismeretlen asszony.61* A kisdiák Varga Béla szigorú és jobboldali felfogású történelemtanárával találkozott az utcán: „előbb a szemembe nézett, majd a csillagomra, aztán átölelt és karonfogva kísért a megyeházáig... Életében akkor szégyelite először, hogy magyar. ”699 *

A társadalmi érintkezés ilyen eseti demonstratív gesztusai inkább a polgári rétegek körében voltak jellemzőek. A mentesítésért, egyéb kedvezményekért közbenjárni igyekvő középosztálybeliek sem lehettek kevesen. Erre utal az a titkosrendőri jelentés, amely szerint a megszállás után Szolnokon „lázas zsidómentés” folyt.™0 A felső tízezer körében is nyomon követhetők a kijárás és a mentesítés iránti próbálkozások. Ezek az akciók, mint a magyar civil ellenállás általában, szervezetlenek és szerény hatékonyságúak voltak. Ifj. Bethlen Istvánná például a dévaványai Herzog birtokban fennálló tulajdonrészének felhasználásával igyekezett a kikapcsolt vonal helyett új telefonállomást létesítem, hogy fenntarthassa a kapcsolatot zsidó származású rokonaival, de nem járt sikerrel.701 * *

A sajtóhírekből tudjuk, hogy rendszeresen és nagy mennyiségben élelmet hordtak több vármegyei gettóba. A kisújszállási lap cikkírója a „magyar gerinc” elhajlásaként értékelte a jelenséget. „A gettó kerítésén

A vagyonjogi ügyekre és konfliktusokra lásd még a kötet zárófejezetét.

697 USC SHOAH József S. visszaemlékezése.

L. L. visszaemlékezése. USHMMA Csató Collection.

Varga 1984, 36. p. Hasonló esetekre az ország más részeiből lásd: MZSL DEGOB 132. és 2374. jkv.

700 Besúgói jelentés, 1944. május. MNL OL K 148. 1200. cs.

A volt miniszterelnök menye, gr. Parravicini Mária Izabella 1939-ben vált el első férjétől, br. Herzog Andrástól, aki ekkor már nem élt: munkaszolgálatosként tűnt el a

keleti fronton. A főszolgabírói hivatal a zsidótörvények kijátszásának minősítette a

kérelmet és elutasította. MNL JNSZML Dévaványa k. ir. 4428/1944.

220