Csősz László: Konfliktusok és kölcsönhatások. Zsidók Jász-Nagykun-Szolnok megye történelmében - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 12. (Szolnok, 2014)
IV. Népirtás 1944-ben
markáns kivétel a Kunszentmártoni Híradó, a kisgazda ellenzék és a helyi katolikus középosztály fóruma volt. Szerkesztője, Kövér János „szembetegségére” hivatkozva a megszállás után lemondott, a lapot pedig 1944 áprilisában betiltották. A megmaradt sajtóorgánumok egy része esetében is változtak a munkatársak, és ezzel együtt a stílus is. Jász-Nagykun-Szolnok megye lapjai a központilag közlésre leküldött ún. kőnyomatos cikkek mellett öntevékenyen is publikáltak uszító, antiszemita írásokat. Az újdonsült nácibarát „újságírók” (képességeikre számos helyesírási és nyelvhelyességi hiba utal) mellett régi kormánypárti figurák is csatlakoztak a gyűlöletkampányhoz.647 * A jászberényi Kiskun József - minden bizonnyal álnév - például ünnepelte, hogy „Moloch szolgálói külön városrészbe keríti ettek” és a „keresztény erkölcsökre alapozott életrend előtt ledőlt az akadály. A tiszta útra nem vet árnyékot az idegen faj lelki dzsungelének árnyéka. Indulhatunk teljes gőzzel a magunk útján... ”m „Nem vagyunk barbárok... ”, írta R.J. két héttel a zsidók deportálása után, „de nem sajnálkozhatunk rajtuk”.* 648 649 Több megyei lap szerzői is kikeltek a nem kellően lelkes, a zsidók sorsán sajnálkozó közvélemény ellen. A keresztény könyörületességre hivatkozóknak így üzent a jászárokszállási F. Gy.: „Le kell sújtani s múljék ki az élet, mely nekünk legtöbb keserűséget okozott! Miért a zsidóság ? Nem azért mert megszületett, nem a születés ténye, hanem egymás óvatos nevelése arra, amik lettek, az akarás furfangossága s az akarat végrehajtásának alattomossága teszi őket egyenként és összességben bűnösökké. ”650 Kérdés, hogy a kegyetlen ítéletet mondó szerző valóban a maroknyi helyi zsidó meggyilkolását óhajtotta-e, illetve mennyiben sejtette, hogy az „ítéletet” hamarosan végrehajtják. Mindenesetre a megfogalmazás - és az elhurcoltak javai iránt megindult hajsza - gyengítik a végrehajtók és szemlélők azon közismert érvét, amely szerint úgy hitték, hogy a zsidókat munkára viszik. Az ehhez hasonló hangvétel alól kevés kivétel adódott. A katolikus egyház befolyása alatt álló, illetve egyházi személy szerkesztette lapok (a Törökszentmiklósi Híradó és a jászapáti Jász Újság) megengedhették maguknak, hogy a zsidóellenes kampányt semmilyen formában ne kommentálják. Lásd Pápai István MÉP képviselő cikkeit a Kisújszállás és vidéke, Fazekas Ágoston tanár írásait a Jász Hírlap hasábjain. 648 Jász Hírlap, 1944. június 3. 2. p. 649 Jász Hírlap, 1944. július 15. 650 Jászvidék, 1944. május 6. 1. p. Kiemelések tőlem, Cs. L. 210
