Csősz László: Konfliktusok és kölcsönhatások. Zsidók Jász-Nagykun-Szolnok megye történelmében - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 12. (Szolnok, 2014)
IV. Népirtás 1944-ben
A segítő akciók során a személyes kapcsolatok és együttérzés mellett a lelkiismeret megnyugtatása, a haszonszerzés és a háború utánra szerezhető jó pontok is motiválhatták az egyenruhásokat. Csak az biztos, hogy minden esetben állásukat, megélhetésüket tették kockára. A karcagi kapitányság emberei például üzeneteket hozó munkaszolgálatost segítettek át a gettó palánkján, a kisújszállási és jászberényi rendőrök támogatták élelem, csomagok és posta bevitelét.597 Ez a tevékenység természetesen nagyban függött a parancsnok magatartásától. Forrásaink szerint jóindulatú volt az üldözöttek egy részével szemben több rendőrkapitány, például Kisújszálláson Barna Gyula, Jászberényben vitéz Vass János, Szolnokon pedig az őrszemélyzeti parancsnok, Bánky József törzsfelügyelő. Segítettek ismerőseik vagyonának elrejtésében, mentesítések és utazási engedélyek elintézésében, a gettó körülményeinek javításában.598 Barna a pénzügyigazgatóság megkerülésével a gettólakóktól jelentős összegű vagyont vett át. A többség így megmenekült a kínvallatástól. Módszerei és motivációi ugyanakkor nem világosak, és a vagyon pontos sorsa sem. Vallomása szerint annak zöme budapesti lakásában bennégett, illetve a nyilasok rabolták el. A túlélők tanúvallomásai szerint többen visszakapták tőle vagyontárgyaikat.599 Szolnokon a helyi rendőrség létszámhiánya miatt a megbízhatatlanság gyanúja is szerepet játszhatott abban, hogy egész alakulatot helyeztek át átmenetileg a gettósítás és deportálás végrehajtására.600 A szolnoki detektívcsoport vezetője, a harmincas évek eleje óta ott szolgáló Bögre Sándor beosztottjai előtt például állítólag kijelentette, hogy „nem hajlandó hóhérmunkát végezni” és megtagadta az általa részben ismert helyi zsidók kínvallatásában való részvételt. Az esetet egyébként nem követte eljárás vagy egyéb retorzió.601 A helyi tisztikar egy részének jó szándéka azonban csak csekély eredménnyel járhatott, mivel a segítő rendőri vezetőket rövid időn belül feljelentették, eltávolították. A rendőrség Vidéki Főkapitánysága fegyelmi büntetésekkel, nyugdíjazásokkal, áthelyezésekkel próbálta a rendeletek végrehajtásának zavartalanságát biztosítani. Az első áldozat Jász-Nagykun597 Herskó 1977, 155. p. és Tóth Lukács pere. MNL JNSZML Nb. ir. 45/1946. Lásd: Barna Gyula rendőrtanácsos pere. BFL B. 16915/1949, Tóth Lajos rendőrtanácsos pere. BFL Nb. ir. 1243/1948, Seper József vizsgálati anyaga. MNL JNSZML Szolnok megyei 1. sz. lg. biz. ir. 217/1947. 599 Barna Gyula rendőrtanácsos pere. BFL B. 16915/1949. Barna Gyula rendőrtanácsos pere. BFL B. 16915/1949., Bertóthy Dezső rendőrtanácsos ítéletének indoklása. MNL OL Nb. ir. I. 8048/1946. Bertóthy Dezső rendőrtanácsos pere. MNL JNSZML Szolnoki Nb. ir. 5/1946. 199
