Csősz László: Konfliktusok és kölcsönhatások. Zsidók Jász-Nagykun-Szolnok megye történelmében - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 12. (Szolnok, 2014)

IV. Népirtás 1944-ben

környékén tervezte megvalósítani, míg a kisebb településekről behozott zsidók számára a járványkórház kórtermeit jelölte ki. Az alispán ezt a javaslatot el is fogadta, de a helyi lakosok tiltakozása és feljelentései miatt kénytelen volt azt megváltoztatni. Az alispán a vármegyei értekezleten folytatott hosszú vita után végül „kompromisszumos” megoldás mellett döntött. A belvárosi gettót a tervezett tizenegyről hét házra szűkítették. Itt végül 210 embert tudtak elhelyezni. Köztük voltak a hitközség prominensei, beleértve a főszolgabíró barátait és ismerőseit, valamint értelmiségiek, konvertiták, kivételezettek és családtagjaik, és a munkaszolgálatosok hozzátartozói.587

A többi törökszentmiklósi zsidót (367 fő) és a környező községek zsidó lakóit a járvány kórházba vitték: összesen 654 embert. A vidékiek jó része itt hely híján a szabadban, a zsidó temető melléképületeiben valamint a szomszédos fatelepen lévő ólakban, istállóban és fészerekben töltött el két- három éjszakát. A főszolgabíró a panaszok nyomán hozzájárult, hogy (a zsidók pénzén) a telepen barakkokat építhessenek. Igyekezett az élelemellátást javítani és legalább a legelemibb közegészségügyi feltételeket megteremteni. A gettókban a rendszabályok viszonylag enyhék voltak. Nagyobb létszámú bevásárló bizottságok működtek, a konvertiták külön házban laktak, vasárnaponként és ünnepnapokon templomba járhattak.

A feljelentések nyomán belügyminisztériumi vizsgálat indult a főszolgabíró ellen, aki részletes jelentésben igyekezett tisztázni magát a vádak alól. Többek között fajvédő szervezetekben viselt tagságát és elkötelezett antiszemitizmusát hangoztatta.588 A „luxusgettóról” érkező hírek felkeltették a szélsőjobboldali sajtó figyelmét is.589 Jaross Andor belügyminiszter jelentésre kötelezte a főispánt a helyi gettósítás végrehajtása miatt.590 A háború utáni felelősségre vonás erőteljes ideológiai terheltségének bizonyítékaként Szarka népügyészségi eljárása során a fő vádpont az volt, hogy úgymond osztályszempontok alapján döntött: egy „úri” gettót állított fel a vagyonos zsidóknak, egy másikat pedig a szegény sorsúak részére.591 Az ügy természetesen az üldözötteket is erősen megosztotta. A törökszentmiklósi zsidó

A tiszai közép járás főszolgabírójának 2787/1944. sz. rendelete, 1944. május 13. Szolnok Nü. ir. 292/1947. Szerdahelyi Béla főjegyző igazoló eljárása. Szolnok megyei lg. biz. ir. l.d.

A Tiszai közép járás főszolgabírójának igazoló jelentése, 1944. május 18. MNL OL K 148. 1200. cs. 2841/1944 sz.

Személyek vagy elvek? In: Magyarság, 1944. június 11. 1. p.

Jász-Nagykun-Szolnok vármegye főispánjának igazoló jelentése, 1944. május 18. MNL OL K 148. 1200. cs.

Szarka Gyula főszolgabíró vizsgálati anyaga. MNL JNSZML Szolnoki Nü. 292/1947.

195