Csősz László: Konfliktusok és kölcsönhatások. Zsidók Jász-Nagykun-Szolnok megye történelmében - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 12. (Szolnok, 2014)

IV. Népirtás 1944-ben

hangoztatásán túlmenően aktuálpolitikai kérdésekkel, így a zsidókérdéssel nyilvánosan nem foglalkozott.

Hasonló politikai magatartás jellemezte a vármegyét ténylegesen irányító adminisztratív apparátus főbb vezetőit is. Ennek feje és doyenje a görög származású Alexander Imre volt, aki szinte a rendszer uralomra jutásának első percétől kezdve vezette a vármegyei közigazgatást. A források nagy munkabírású, precíz hivatalnokként említik, aki beosztottjaitól mindig megkövetelte a rendeletek és utasítások pontos végrehajtását. Elsősorban neki volt köszönhető, hogy a szolnoki közigazgatás a korszak magas színvonalon működő bürokráciáján belül is hírnevet vívott ki magának.564 A felügyelete alá tartozó állomány elitjét magasan képzett, nyugat-európai egyetemeket megjárt, nyelveket beszélő szakemberek alkották. Többségükben a „tősgyökeres” középbirtokos nemesi, kisebb részt paraszt-polgári famíliákból kerültek ki, karrierjüket egy-két kivétellel ebben a vármegyében kezdték. A gettósítással és deportálással összefüggő feladatok végrehajtása tehát ugyanazokra a tisztviselőkre várt, akik hosszú évek, sőt évtizedek óta irányították a helyi adminisztrációt.

Urbán Gáspár a német megszállás utáni szerepét utólag azzal magyarázta, hogy a kormányzó személyesen követelte tőle pozíciójának megtartását: „Elvárom tőled, ha még oly nehezedre is esik óhajtásom, hogy a helyeden maradj. Amíg én kibírom körülöttem ezt a sok piszkot, neked is ki kell azt bírnod, így többet segíthetsz, és végül gondolj a jövőre is!” Itt Urbán szerint Horthy egyértelműen a németek ellen szerveződő ellenállásra célzott.565 A volt főispán egy népbírósági perben tett tanúvallomásában azt is állította, hogy az 1944. júniusi közigazgatási értekezleteken a humánus végrehajtás érdekében szólalt fel, és az ott kapott utasításokat ő és beosztottjai abban a hiszemben hajtották végre, hogy a deportáltakat „hasznos front mögötti munkák elvégzésére” szállítják Németországba.566 Az első állítást a források nem igazolják, de egyértelműen nem is cáfolják. A második kérdésben viszont Urbán nagy valószínűséggel nem mondott igazat. A felső körökhöz tartozó politikusok számára már 1942 végén nyilvánvaló volt, hogy Németország a

Alexander Imre (1883-1969) 1907 óta szolgálta a vármegyei közigazgatást. 1919 szeptemberétől volt megbízott, 1920 júniusától választott alispán. Pályájának részletes bemutatását lásd: Cseh 1999b.

A továbbiakra nézve lásd: MNL JNSZML Szolnoki Nü. ir. 149/1947. (Urbán Gáspár főispán népügyészségi vizsgálati anyaga)

Urbán Gáspár tanúvallomása. Bertóthy Dezső pere. MNL JNSZML Szolnoki Nb. 5/1946.

190