Csősz László: Konfliktusok és kölcsönhatások. Zsidók Jász-Nagykun-Szolnok megye történelmében - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 12. (Szolnok, 2014)
IV. Népirtás 1944-ben
A központi előírás mögött az a feltételezés húzódott, hogy a „szabotáló” zsidók szándékosan megrongálják a honvédelmi szempontból fontos eszközöket.483 Egyes törvényhatóságok vezetői hatáskörüket túllépve a központi rendeletek megjelenése előtt hoztak zsidóellenes rendelkezéseket.484 Jász- Nagykun-Szolnok vármegyében ilyen túlteljesítésre nem volt példa. Mindazonáltal a zsidóellenes rendeleteket a személyi összetételében lényegében változatlan közigazgatás fegyelmezetten végrehajtotta. Egy alkalommal fordult elő számottevő késedelem: Szabó Ferenc szolnoki polgármester csak április 18- án adta ki a zsidók névjegyzékének elkészítéséről szóló rendeletét. Nem világos, hogy ez halogatási kísérletnek tekinthető-e vagy csak a bürokrácia túlterheltségéből adódó mulasztás.485 A zsidóellenes rendeletek végrehajtását ellenőrző razziák során a Jász-Nagykun-Szolnok megyei hatóságok általában nem tanúsítottak túlzott buzgóságot: többnyire megelégedtek a pénzbüntetéssel, csak néhány ügy zárult internálással.486 A gettósítással párhuzamosan a magyar kormány megkezdte az üldözöttek vagyonának államosítását. A zsidók a személyes használati tárgyak kivételével kötelesek voltak bejelenteni teljes ingó és ingatlan vagyonukat.487 A tulajdonosok gettóba hurcolása után megkezdődött a javak kiárusítása, szétosztása és elárverezése. A háború miatt nélkülöző lakosság országszerte tömegesen igényelt zsidóktól elvett ruhát, cipőt, ágyneműt, bútort. Megindult a roham a lakásokért, üzletekért, árukészletekért. Virágzott a korrupció, mindennapossá váltak a lopások, önkényes foglalások. Április 21-én rendeletet adtak ki a zsidó kereskedések bezárásáról, berendezéseik és készleteik lefoglalásáról. A magyarországi főterek és korzók üzleteinek jelentős része (helyenként többsége) másnap reggel már nem nyithatott ki.488 MNL JNSZML V. 474. Szolnok város polgármesteri iratok 11171/1944. 4-5. és 7. p. A rádiókat, kerékpárokat és írógépeket zömmel a közigazgatás és a rendvédelem kapta. A rádiókból politikailag megbízható magánszemélyeknek is juttattak, hogy azok „használata a helyes közvélemény kialakításának céljára eszközül szolgálhasson”. 484 Például Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Szeged. Molnár 1995, 41-44. p. Szabó április 27-i igazoló jelentésében az utóbbi okra hivatkozott. A névjegyzéket a hitközségi vezetők addigra már elkészítették, így még aznap felterjesztette azt a polgármester. MNL OL K-150 IV-32-67412/1944. A kiszabott büntetési tételekre lásd például Jász Hírlap, 1944. április 29. 3. p., Jászvidék, 1944. június 3. 3. p., Nemzeti Jövőnk, 1944. április 21. 3. p. 1600/1944. ME sz. rendelet a zsidók vagyonának bejelentése és zár alá vétele tárgyában. 1944. április 14. Benoschofsky - Karsai E. 1958, 170-181. p. A rendelet a használati tárgyakra is vonatkozott, ha összértékük meghaladta a 10 ezer pengőt. 50.500/1944. KKM sz. kereskedelem- és közlekedésügyi miniszteri rendelet a zsidó kereskedők üzletéhez tartozó árukészletek és üzleti berendezések zár alá vételéről. 1944. 171
