Csősz László: Konfliktusok és kölcsönhatások. Zsidók Jász-Nagykun-Szolnok megye történelmében - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 12. (Szolnok, 2014)
I. Bevezető
oktatási céllal íródott megyetörténeti összefoglalóban egyetlen bekezdés szól a zsidóságról, ezen belül is a deportálás a háború utáni kitelepítésekkel azonos súlyú eseményként említtetik.12 Több hitközség történetének feldolgozására történtek kísérletek. Szerzőik többsége szorgos gyűjtőmunkát végzett, de elsősorban a korábbi feldolgozásokra és visszaemlékezésekre támaszkodtak.13 A legnehezebb feladat a helytörténészek számára talán az összehasonlító szemléletet nélkülöző partikularitás és a túlzottan általános, az országos horizontú kutatások eredményeire alapozó megközelítés között a középút megtalálása. Dolgozatomban egy ilyen szempontú helytörténeti vázlat megalkotására teszek kísérletet. Elöljáróban nagy vonalaiban bemutatom a zsidóság újkori magyarországi betelepedésének sajátosságait, valamint azt a gazdasági, társadalmi és közjogi keretet, ahová a zsidóság a 18. század második felétől szórványosan, illetve időszakosan, majd a 19. század közepétől jelentősebb tömegben megérkezett. A későbbi Jász-Nagykun-Szolnok vármegye területén otthonra találó zsidók kevés kivétellel nem újonnan jött bevándorlók voltak, hanem a szomszédos magyarországi régiókban egy-két generációval korábban letelepült családokból származtak. I. 3. Előzmények: zsidó bevándorlás az Alföldön 1780 előtt A holokauszt küszöbén a Magyarországon élő zsidó családok zöme legfeljebb száz-százötven éves múltra tekinthetett vissza. Őseik túlnyomó részben a 18-19. században érkeztek az országba. A törökellenes felszabadító háború és a Rákóczi-szabadságharc az ország jelentős részét elpusztította. Megsemmisültek az oszmán uralom alatt kialakult zsidó közösségek is.14 A közvetítő és a helyi kiskereskedelem hosszú időre oszmán alattvalók, többnyire görögök (illetve az ilyen gyűjtőnéven említett szerbek, macedónok, örmények, albánok) kezébe került.15 A 18. század végétől a balkáni kereskedők egyre kevésbé tudtak megfelelni a modernizálódó kereskedelem és pénzügyietek követelményeinek. Gazdasági szerepüket fokozatosan átvette a Habsburg birodalomból érkező, főként zsidó konkurencia. „Sokan nem gondolták még ekkor, hogy alig pár év múlva őket is hasonló módon hurcolja táborokba, zárkákba egy másik rendszer.” Szabó L. 2006, 211. p. Varga 1994, Berényi 2001, Pozsgai-Víg 2004, Papp 2008. Ducza2010. Nincsenek adataink arról, léteztek-e állandó zsidó közösségek a török időkben a későbbi Jász-Nagykun-Szolnok területén. Kereskedelmi tevékenységükről viszont tudunk. A hatvani török törvényszék 17. századi tárgyalási jegyzőkönyve például a falvakban kószáló bátyus zsidókat emleget. Ethei Sebők 1880, 160. p. Eckhart 1918, 357-359. p. 17
