Csősz László: Konfliktusok és kölcsönhatások. Zsidók Jász-Nagykun-Szolnok megye történelmében - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 12. (Szolnok, 2014)
III. A kirekesztés évei (1918-1944)
régió első közlekedési vállalatát.396 Az első modern üzletek és áruházak alapítása is az ő nevükhöz fűződött.397 A táblázatokból az is kitűnik, hogy a diszkriminatív törvényhozás, a „zsidó konkurencia” visszaszorítása nem járt együtt a nem zsidó középosztály gyors és számottevő anyagi gyarapodásával. Az adatok mutatják, hogy a nyolc vezető nem zsidó család - köztük földbirtokosok, egy bankigazgató és egy közjegyző - valamelyest növelte jövedelmét, de nem láthatunk jelentős változásokat a helyi társadalom többi rétegére, például a kereskedőkre vonatkozólag. Az ötven legnagyobb adófizető összjövedelme jóval kevesebb volt 1941-ben, mint 1934-ben. A zsidóság kiszorulása után nem állt rendelkezésre megfelelő létszámú, tőkeerős és szakképzett kis- és középvállalkozói réteg, akik a keletkezett gazdasági űrt maradéktalanul betölthették volna. Ez legnyilvánvalóbbá 1944-ben vált, amikor megyeszerte okozott súlyos problémákat a zsidók kiesése egyes ipari és kereskedelmi ágakból valamint az egészségügyből. A rendelkezésre álló adatok alapján úgy tűnik, hogy a diszkriminatív intézkedéseket a zsidó elit szenvedte meg a legkevésbé. Feltételezhető, hogy bevételei nem csökkentek drámaian a második zsidótörvény nyomán sem, addigi egyenletes gazdasági gyarapodása azonban kétségtelenül megtört. Sokkal fájóbb csapást mértek a zsidótörvények a helyi zsidóság alsó és középső rétegeire, ezen belül is főként az állami szférában dolgozók, egyes szabadfoglalkozásúak és a kiskereskedők egzisztenciájára. A zsidótörvények hatását ugyanakkor több tényező enyhítette. Egyrészt az előírásokat, főként a magánszférában, szelektíven hajtották végre, hiszen ellenkező esetben a gazdaság működőképessége került volna veszélybe.398 Számosán őrizték meg helyzetüket és jövedelemforrásaikat keresztény csendestársak formális kinevezése, illetve a vállalkozásba való bevonása (az ún. stróman-rendszer) révén. A törvény nem érintette a magánpraxisból származó jövedelmeket sem, bár az általános elszegényedés másodlagosan erre is kihatott. Segíthetett a helyzet átvészelésében az átképzés, pályamódosítás, gazdasági mobilitás is: több zsidó vállalkozás profilt váltott, elbocsátott tisztviselők vállalkozóként próbáltak megélni, több-kevesebb sikerrel. A közösség „túlélési stratégiái” között első helyen kell említeni a fokozódó karitatív kulturális és hitéleti tevékenységet. Ennek elsődleges keretéül a hitközségi szervezetek, a temetkezési szentegyletek (Chevra 136 A jászberényi Strompf Garage 1926-ban alakult, hat autóbusszal és három személygépkocsival. Scheftsik 1935, 35. p. A helyi sajtó elismeréssel állapította meg 1938-ban: „A Fischbein áruház az Apponyi téren egy kisdarab főváros. ” Jász Hírlap, 1938. február 19. 2. p. 398 Lásd erről Karády Viktor elemzését: Karády 1997a, 279-281. p.
