Csősz László: Konfliktusok és kölcsönhatások. Zsidók Jász-Nagykun-Szolnok megye történelmében - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 12. (Szolnok, 2014)
I. Bevezető
népirtásában. A zsidóellenes akcióban közreműködő német és magyar hatóságok tevékenysége mellett külön alfejezet foglalkozik a másik két kategória, a szemtanúk és az áldozatok helyzetével és reakcióival. A záró fejezet röviden összefoglalja az Auschwitzban munkára kiválogatott vagy más lágerekbe került emberek további sorsát, valamint a túlélők helyzetét az 1960- as évekig, amikor a megye nagy részén megszűntek a zsidó közösségek. A fejezetek szövegét korábban jórészt publikálatlan levéltári dokumentumok, térképek és archív fotók egészítik ki. A közigazgatás és jogszolgáltatás iratai, sajtócikkek, plakátok, korabeli történeti írások és beszédek mellett helyet kaptak a válogatásban az egyéni történelem dokumentumai, köztük levelek, kérvények valamint naplók, feljegyzések és memoárok részletei. A dokumentumok szövegét mai helyesírás szerint átírva közöljük. I. 2. Források és historiográfia Tanulmányom elsősorban a Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun- Szolnok Megyei Levéltárában folytatott levéltári alapkutatásokra épül. A teljességre törekvő helyi forrásfeltárást az elmúlt másfél évtizedben fővárosi és külföldi levéltárak és más gyűjtemények anyagaival egészítettem ki. Ennek során számos korábban ismeretlen, a megye történetével kapcsolatos dokumentum került elő. A forrásbázis összességében rendkívül egyenlőtlen. A vármegyei levéltári iratanyag egyes állagai részben vagy teljesen megsemmisültek, ezért az alapos történészi leírás és elemzés lehetőségei korszakonként jelentősen váltakoznak. A szolnoki zsidó hitközség és községkerület irattára például 1919-ben a román ostrom alatt, a vármegye alispáni és főispáni hivatalának 1940 és 1944 közötti iratanyaga és a főszolgabírói hivatalok közel teljes anyaga 1956-ban Budapesten semmisült meg. Elpusztult egyes városok szinte teljes levéltára is. Karcag város archívumát például a Rákosi-rezsim félig írástudatlan helyi tisztviselői 1950- ben papírhulladékként kétezer forintért eladták. A levéltári iratok mellett népszámlálási és összeírási adatokra, hitközségtörténetek és helytörténeti monográfiák adataira, a helyi sajtó anyagára, anyakönyvekre, valamint forráskiadványokra támaszkodtam. A két világháború közötti időszak és a holokauszt bemutatásában jelentős szerep jutott a túlélők (írott és oral history) visszaemlékezéseinek, személyes 14
