Csősz László: Konfliktusok és kölcsönhatások. Zsidók Jász-Nagykun-Szolnok megye történelmében - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 12. (Szolnok, 2014)
III. A kirekesztés évei (1918-1944)
zsidótörvényt kezdeményező magyar politikai elit azt várta a (fajvédő és nemzetiszocialista javaslatokhoz képest) viszonylag mérsékelt, „kompromisszumos” szabályozástól, hogy az alkalmas lehet időnyerésre, a középosztályi bázis erősítésére és a szélsőjobb lecsendesítésére, miközben megőrzi a zsidó elit hallgatólagos támogatását.369 Az 1938. évi XV. te. korlátozta a zsidóság számarányát az értelmiségi pályákon, beleértve a sajtót, a színház- és fdmművészetet, és a szabadfoglalkozásokat (orvos, ügyvéd, mérnök), valamint a nagyobb ipari és kereskedelmi vállalatoknál foglalkoztatott szakembereket. A zsidók a szakmai kamarákba (amelyekben a korporációs modellnek megfelelően a tagság kötelezővé és kizárólagos jellegűvé vált) felvehető tagok legfeljebb ötödrészét alkothatták. A végrehajtásra a törvény a magáncégeknél öt, különösen fontos és közérdekű tevékenység esetén tízéves határidőt szabott meg.370 Rövidesen kiderült, hogy a törvény nem fogta vissza, sőt erősítette a zsidóellenes hangulatot és közbeszédet. Az időközben miniszterelnökké előlépett Imrédy 1938. szeptemberében még a zsidókérdéssel kapcsolatos jogi szabályozás betetőzéséről beszélt.371 A külpolitikai eseményekre (müncheni konferencia, első bécsi döntés) és a szélsőjobb további erősödésére azonban a kormány éles jobboldali fordulattal reagált. Imrédy Béla új tömegmozgalom szervezését kezdte meg, amely a szélsőjobb szavazói mellett annak programját is fokozatosan integrálta. 1938. novemberében a kormányfő már erősebb és gyorsabb ütemű „önvédelmet” hirdetett, és megkezdték egy újabb zsidótörvény tervezetének kidolgozását.372 Az új törvényjavaslat nem pusztán elődjének szigorított verziója volt, de minőségileg is különbözött attól: a definíció mellett (faji alapon határozta meg a zsidóknak tekintendők körét) a célkitűzés és az érvelés is lényegesen módosult. A nemzetrészek közötti „megbomlott egyensúly” békés helyreállítása helyett a teljes őrségváltás és a zsidók ki vándoroltatása került előtérbe. A kormány programja végső célkitűzésként a zsidóság kiiktatását jelölte meg a szellemi életből és a gazdaságból, ezzel együtt vagyonuk nacionalizálását.373 127 Imrédy Béla memoranduma Darányi Kálmán miniszterelnök részére, 1937. március. Sipos 1999, 447-448. p. 1938. évi XV. törvénycikk a társadalmi és gazdasági élet egyensúlyának hatályosabb biztosításáról. Magyar Törvénytár, 1938. 132-144. p. Imrédy Béla beszéde Kaposváron, 1938. szeptember 4. Sipos 1999, 494. p. : Imrédy Béla feljegyzése a politikai válság megoldására tervezett lépésekről, 1938. november 13. Sipos 1999, 502. p. 373 Imrédy-Rátz-Jaross 1940, 14-15. p.
