Csősz László: Konfliktusok és kölcsönhatások. Zsidók Jász-Nagykun-Szolnok megye történelmében - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 12. (Szolnok, 2014)
III. A kirekesztés évei (1918-1944)
az országban emlékkönyvekkel, emléktáblákkal és más szimbolikus aktusokkal rótták le kegyeletüket halottaik előtt. Más helyszínekhez hasonlóan Szolnokon imaházat emeltek a „hősök és mártírok” (tehát háborús és ellenforradalmi áldozatok) emlékére. Ezeknek a hazafias gesztusoknak azonban csekély hatásuk volt az antiszemita korszellemre. A helyi zsidó és nem zsidó elitek között a politikai és közéleti atmoszféra radikális változásai ellenére fennmaradt bizonyos mértékű gazdasági és politikai érdekszövetség. A szolnoki és környékbeli zsidók ellenforradalmi érdemei, magas integrációs szintje mellett a keresztény vezető rétegekhez fűződő politikai, üzleti és rokoni kapcsolatok is hozzájárultak ahhoz, hogy a Jász-Nagykun-Szolnok megyei közélet és politika antiszemitizmusa összességében viszonylag mérsékelt maradt és megőrizte konzervatív vonásait. A harmincas évek első felében a magyar közigazgatásban és a tisztikarban generációs váltás indult meg. A radikális jobboldali, fajvédő irányzat hívei szereztek fontos pozíciókat. Ennek ellenére Jász-Nagykun- Szolnok vármegyében a kormánypárt Bethlen-Teleki-féle szárnyához húzó, a dualista rendszerben szocializálódott, a zsidóság felső, asszimilált rétegével üzleti és családi szálakkal összekapcsolódó régi tisztviselői gárda megőrizte vezető szerepét. Ezért a rendeletek végrehajtása során a hatóságok szigora inkább a zsidók alsó rétegeivel szemben és a kisebb településeken érvényesült. Nem volt példa olyan zsidóellenes attitűdre és bürokratikus antiszemita eljárásokra, amelyek például a szomszédos Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyét már a húszas évektől jellemezték. Ott ez a politika elsősorban Endre László gödöllői főszolgabíró majd megyei alispán (1938-1944) személyéhez kapcsolódott, de ugyanakkor széles körű népszerűséget élvezett: az Endrét megválasztó politikai elit jelentős része a későbbiekben is támogatta a „zsidófaló” alispán karrierjét és törekvéseit. Jász-Nagykun-Szolnok megyében a helyi politikát konzervatív vonások jellemezték. A zsidókérdéssel kapcsolatban erőteljesen igazodtak a „hivatalos” kormánypolitikához. Az állami törvények és rendeletek szigorán túlmenő javaslatokra itt (számos más megyével és várossal ellentétben) nem volt példa, illetve a helyi radikálisok javaslatait a mérsékelt többség leszavazta.353 A kormánypárt helyi reprezentánsainak és közigazgatási vezetőinek politikai beszédeit, kommünikéit viszonylag mérsékelt hangvétel jellemezte. Szolnokon például az 1938 júliusában, az első zsidótörvény megszületése után röviddel hivatalba lépett dr. Szabó Ferenc polgármester első nyilatkozatában leszögezte, 123 Szabó Elemér főorvos, az antiszemita Turul Bajtársi Szövetség tagja például a szolnoki képviselőtestület ülésén kezdeményezte, hogy a zsidókat tiltsák ki a fürdőkből. MNL JNSZML EJK, 1948 . 2. d., Szabó Ferenc polgármester és társai pere. BFL Nb. XVII/1016/1948.
