Csősz László: Konfliktusok és kölcsönhatások. Zsidók Jász-Nagykun-Szolnok megye történelmében - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 12. (Szolnok, 2014)
III. A kirekesztés évei (1918-1944)
ideológiák térhódítása. A harmincas évek elején újra kezdődtek az egyetemi zsidóverések és a „hétköznapi antiszemitizmus” más jelenségei.328 A továbbiakban azt vizsgálom meg, hogyan alakult Jász-Nagykun- Szolnok megyében a zsidók és a befogadó társadalom viszonya az első világháború után gyökeresen megváltozott gazdasági-politikai helyzetben, és hogyan hatott a korszak változó intenzitású és tartalmú antiszemita politikája a helyi zsidó közösségek demográfiájára, szociális, gazdasági és kulturális helyzetére. A téma tárgyalásakor a főbb szociológiai mutatók változásaira, az általános összefüggésekre helyeztem a hangsúlyt. Az események és személyek részletes bemutatásától terjedelmi okokból többnyire eltekintettem. Elsősorban statisztikai adatokra, állami anyakönyvekre és a korabeli sajtó anyagára támaszkodtam. Bár Micvá avatás Jászberényben, 1930-as évek vége.329 Forrás: Kertész Gyűjtemény 113 Helyi zsidó fiatalokat is érintő korabeli egyetemi atrocitásokról lásd például: Debreczen, 1932. november 18. 1-2. p. Bát Micvá, „a kötelesség lánya”, a keresztény bérmálkozásnak megfelelő felnőtté avatási szertartás lányok számára. Dr. Reich Béla (1910 k.-1944), Jászberény utolsó rabbija röviddel a rabbiszeminárium elvégzése után került a városba a harmincas évek második felében. A zsinagóga tőszomszédságában álló lakásban (Horthy Miklós út 14.) élt, családot nem alapított. A holokauszt idején hivatásánál fogva tagja volt a zsidó tanácsnak. Híveivel együtt deportálták, koncentrációs táborban halt meg.
