Csősz László: Konfliktusok és kölcsönhatások. Zsidók Jász-Nagykun-Szolnok megye történelmében - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 12. (Szolnok, 2014)
III. A kirekesztés évei (1918-1944)
településeken játszottak kulcsszerepet az eseményekben egyes asszimiláns zsidó értelmiségiek. Kunszentmártonban a katolikus vallású Rényi Albert polgári iskolai igazgató, Karcagon Pásztor Géza ügyvéd volt a helyi direktórium elnöke.310 Zsidó származású volt Jászberényben a Forradalmi Törvényszék vádbiztosa. Jászapátiban Heller Gábor bádogosmester a közoktatásügyi népbiztosság megbízottjaként szerepelt. A fegyverneki Gróf Jenő szerint a kommün alatt több helyi zsidó értelmiségi is tagja volt a közigazgatásnak.311 A zsidóság szerepvállalásának mértéke csak egyetlen forrás alapján becsülhető meg viszonylag pontosan, ám ez csak a Jászság területére vonatkozik. A Jászberényi Fogházparancsnokságon 1919. augusztus 1 -je és 1920. december 31. között „bolsevista” vagy „kommunisztikus” cselekményekért elítélt személyek mintegy tizede volt zsidó származású.312 A zömében kistulajdonosi elemekből álló (konzervatív, hazafias, részben vallásos) helyi zsidóság többsége (mint másutt is) társadalmi állásánál és ideológiai beállítottságánál fogva a proletárdiktatúra ellensége vagy passzív elszenvedője volt. A helyzet kétarcúságát jól jellemzi az eset, amikor zsidó származású jászberényi vörösgárdisták fegyveresen hatoltak be több zsidó tulajdonú üzletbe, és ott nagyobb mennyiségű árut foglaltak le. A javakat leltározó kereskedelmi megbízott szintén zsidó származású volt.313 Az ellenforradalmi akcióktól joggal tartó szélsőbaloldali rezsim a nagyobb településeken túszokat szedett a prominens polgári, értelmiségi rétegekből, hogy esetleges szervezkedésüket megelőzze. A zsidó polgárok a legtöbb helyen magasan felülreprezentáltak voltak a túszok között.314 Az ellenforradalmi rendszerben készült statisztika szerint országosan 590 embert végeztetett ki a proletárdiktatúra, közülük 7,4% volt zsidó.315 A zsidók fontos, helyenként vezető szerepet játszottak a vörösök ellen fegyveresen is fellépő polgárőrségek megszervezésében. Szolnokon ellenforradalmi tevékenységük országos viszonylatban különösen kiemelkedő volt. * 230 108 Kiss 1988.; Dr. Dómján Jenő kérelme ellenforradalmi tevékenység igazolása iránt, Kunszentmárton k. ir. 1389/1942. 311 MNL JNSZML Szolnok pm. ir. 6019/1943., MNL JNSZML alisp. ir. 224/1938. 230 főből 20-25 személy. Becslés a vallást nem tartalmazó névsor alapján. Jászberényi járási börtön büntetés-végrehajtási törzskönyv, 1919 és 1920. Lásd: MNL JNSZML VII. 103. (a Jászberényi Fogházparancsnokság iratai). A letartóztatottak részletes listáját lásd: Cseh 1987, 333-347. p. 313 MNL JNSZML VII. 103. (1919), 380. cs. Jászberényben például 25-ből heten (28%). A jászberényi tanács hirdetménye. Jászberényi Újság, 1919. április 27. 1. p. 315 Ujváry 1929, 220. p.
