Bagi Gábor: Forradalom, szabadságharc és megtorlás a Jászkun kerületben - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 11. (Szolnok, 2009)
A JÁSZKUN KERÜLET 1848/49-BEN - IV. Utószó helyett
istállóban társával a csendőrök megrohanták, és kétórai heves tűzharc után elfogták. A katonai bíróság 29-én halálra ítélte, és még aznap agyonlőtték.22^ A Bach nevével fémjelzett korszaknak utóbb - árnyoldalai mellett - számos haladó újítása is volt, ami miatt több történész ezt tartja történelmünk első polgári berendezkedésének. A pozitív és negatív vonások a Jászkunság esetében is megmutatkoztak, ám ezek bemutatása már nem feladatunk. IV. Utószó helyett 1848/1849 a Jászkunság történetében is meghatározó jelentőségű esemény volt, egy korábban környezetétől elszigetelt, kiváltságolt területet illesztett be szervesen egy polgári nemzetállamba. A törvényhatóság ugyan kezdetben igyekezett korábbi kiemelt helyzetének legalább a látszatát fenntartani, ezek azonban már nem jelentettek kézzelfogható előnyöket. A magyar forradalmi kormányzat - Kossuthtal az élen - a lényegre törekedve számos régi elv és maradvány megléte fölött elsiklott, főleg ha azt az ország előnyére kamatoztathatta. A toborzásos katonaállítás megmaradása, a lovas katonai szolgálathoz való ragaszkodás a szabadságharc idején azt eredményezte, hogy a törvényhatóság jóval nagyobb katonai terheket teljesített, mint a vármegyék legtöbbje. Elgondolkodtató, hogy 1849 júniusára a jászkunok az országgyűlés által két év alatt megajánlott 250.000 újoncból rájuk eső kontingenst biztosan kiállították, sőt bizonnyal még többet is. (Ezzel szemben pl. Heves megyének még 1849 július elején komoly tartozásai voltak az előző évi 200.000-es kivetés kapcsán.) És ehhez járult még a nemzetőrség és a népfelkelés többszöri mozgósítása.223 224 A terhek, megpróbáltatások végső soron erősítették a közösségi (és a nemzeti) érzést, ugyanakkor a törvényhatóság egyenrangúságát sem vitathatta senki. Az új rendszer - ha rövid időre is - új lehetőségeket villantott fel, és az igazi nagy kérdéssé mindinkább az vált, hogy a redemptus paraszti birtokok miképp kapcsolódhatnak be a kialakuló kapitalista rendszerbe. Az önkényuralmi időszak ugyan igyekezett a korábbi kiváltságolt állapot emlékeire is támaszkodni, ám nyilvánvalóvá vált, hogy annak megszüntetése történelmi szükségszerűség. Igazi vitákat a Jászkun Kerület 1876-os felszámolása váltott ki. 223 JNSZML Kunszentmárton, Főbírói ir. 1853. sz.n. Hivatalos nyomtatványok. 224 BAGI Gábor 1998. 23-25. p. 79
