Bagi Gábor: Forradalom, szabadságharc és megtorlás a Jászkun kerületben - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 11. (Szolnok, 2009)

ELŐSZÓ

szakaszaiban idegen megszállás alatt voltak, így innen nem kerülhettek be a központi igazgatáshoz iratok. Sőt voltak hónapok (1849 elején), amikor a polgári igazgatás központi szervei sem működtek. így 1848-ra jóval több forrás maradt meg, mint 1849-re vonatkozóan. Szerencse e helyzetben, hogy az önkényuralmi rendszer első hónapjaira a kerületi főnöki iratanyag eléggé részletes, és segítséget nyújt a Világos előtti hónapok eseményeinek feltárásában.

A dokumentumokat igyekeztünk úgy kiválogatni, hogy a konkrét események mellett a sajátos fejlődésü Jászkun Kerület egyedi problémáit, az országos eseményekhez való - esetenként igen speciális - hozzáállás okait, összetevőit is részletesen bemutassuk. Sajnos az elmondottak, illetve a terjedelmi kötöttségek miatt nem közölhettünk minden lényeges forrást.

A tartalom és időrend együttes figyelembevételével anyagunkat kilenc nagy tematikai egységbe tömörítettük. Ezek a következők:

1. - a márciusi forradalom hatása,

2. - az első népképviseleti választások,

3. - részvétel a szerbek és horvátok elleni harcokban,

4. - felkészülés a Habsburgok elleni háborúra (1848 október-december),

5. - a Jászkun Kerület részleges császári megszállás alatt (1849 január-április),

6. - a tavaszi hadjárat és a törvényhatóság felszabadulása (1849 április-június),

7. - a hátország és annak problémái 1848/49-ben,

8. - a Jászkun Kerület az orosz beavatkozás idején,

9. - a megtorlás és az önkényuralmi korszak kezdete.

A forrásokat igyekeztünk teljes egészükben, betűhíven közölni. Szögletes zárójelet [...] akkor használtunk, ha ma már nem érthető, ritka rövidítéseket kellett feloldani. Az idegen szavakat, kifejezéséket lábjegyzetben magyaráztuk, a gyakori rövidítéseket külön csoportosítottuk. Minden önálló dokumentum sorszámot és címet kapott, amelyeknél szükségesnek tűnt, azokat magyarázó szöveggel láttuk el.

Mindazonáltal a legtöbb felvetődő kérdésre a bevezető tanulmány utal. Ez röviden vázolja a Jászkun Kerület történeti fejlődésének sajátosságait, kiemelve a redemptio-t, és a reformkor sajátos helyi problémáit. Ezt követően a források tematikáját követve ismerteti a törvényhatóság 1848/49-es történetét. Hangsúlyozni kívánjuk, hogy ebben nem a Jászkunság korabeli történetét akartuk megírni, hanem csak egy olyan áttekintést szándékoztunk nyújtani az olvasónak, amely segít megérteni, és nagyobb összefüggésrendszerbe helyezni a közölt forrásokat.

Szolnok, 2008. szeptember 12.

Bagi Gábor

8