Bagi Gábor: Forradalom, szabadságharc és megtorlás a Jászkun kerületben - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 11. (Szolnok, 2009)

A JÁSZKUN KERÜLET 1848/49-BEN - II. A Jászkun Kerület a forradalom és szabadságharc alatt

Ernőt,61 Szabó Lászlót,62 Badányi Antalt és Kökényessi Szaniszlót63. Badányi a kinevezést nem fogadta el, míg a betegség miatt leköszönt Nagy helyébe báró Flödnig Eduárd került.64 Mészáros Lázár a csapattest élére Kökényessit nevezte ki, míg a kormánybiztos maga Szentkirályi lett. A helyben maradt nemzetőrség vezetője, Flödnig őrnagy szeptemberben 2.500 fővel váltotta volna az első kontingenst.

Végül a Jászság 908, a Nagykunság 705, a Kiskunság 887, azaz együtt 2.506 főt indított el. A gyalogság 2 (4 százados) zászlóaljból állt. Az 1. zászlóalj 1. századába (Szabó László) Jászberény és Jászfényszaru, a 2-ba (Kelemen János) Jászárokszállás, Jászladány, Jászdózsa, Mihálytelek és Jászfelsőszentgyörgy, a 3-ba (Kéry Lajos) Jászapáti, Jászkisér, Jászalsószentgyörgy és Jászjákóhalma, a 4-be (Bukó István) Karcag, Kunmadaras és Kisújszállás nemzetőrei kerültek. A 2. zászlóalj 5. századát (Balajthy Vendel) Kiskunmajsa, Kiskundorozsma, Fülöpszállás és Kiskunlacháza, a 6. (Bánhidi Antal) Kiskunfélegyháza, a 7. (Hidassy Elek) Túrkeve, Kunszentmárton, Kunhegyes, a 8. (Hakker Rudolf) Kunszentmiklós és Szabadszállás kontingensei alkották. A lovasság két osztályba szerveződött Szabó László őrnagy és Anvander Sándor százados alatt.65

Bár a lovas szolgálat a gyalogságinál előkelőbbnek tűnt, a költségei is nagyobbak voltak. Július 2-án Hegedűs Zsigmond jegyző az alkapitány távollétében kimondta: nem lehet kényszert alkalmazni azért, hogy a kunszentmártoni nemzetőrség mind lovas legyen.66

Július 3-5. között számos miniszteri, miniszterelnöki rendelet érkezett. Rendezték a zsoldot, az őrnagyé havi 130, a századosé 80, a főhadnagyé 40, az alhadnagyé 30, a főorvosé 50, alorvosé 30 pft lett (zászlóaljanként 1 fő- és 2 alorvos volt), a zászlóalj segédtiszt fő- vagy alhadnagy lehetett. Napidíjul az

61 Forster Ernő (1799-?) nyugalmazott huszárszázados, majd jászkun gyalog nemzetőr őrnagy. December 1-jén leköszönt. BONA Gábor 1987. 358. p.

62 Szabó László (1814. jan. 14.-?) kiskunfélegyházi, Szabó Sándor országgyűlési képviselő testvére. Nádor huszártiszt, majd lovas nemzetőr őrnagy. BONA Gábor 1987. 302. p.

63 Kökényessi (Gaertner) Szaniszló (1817. nov. 13.-1889. febr. 27.) főhadnagy a Nádor huszároknál, 1848-ban a jászkun önkéntes nemzetőrök, majd a 65. honvédzászlóalj parancsnoka, végül ezredesként dandár- illetve hadosztályparancsnok a III. hadtestben. BONA Gábor 1987. 211. p.

64 JNSZML Jászkun Kerület, 1848-as Bizottmányi ir. 1369/1848. és 1408/1848. sz. Báró Flödnig Ede (1814-?) Nádor huszárszázados, majd jászkun gyalog, utóbb lovas nemzetőr őrnagy, az év végétől szolgálaton kívül volt. BONA Gábor 1987. 358. p.

65 HERENDI József 1901.40-41. p.

66 JNSZML Kunszentmárton, 1848/49-es ir. 21/1848. sz.

34