Bagi Gábor: Forradalom, szabadságharc és megtorlás a Jászkun kerületben - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 11. (Szolnok, 2009)
A JÁSZKUN KERÜLET 1848/49-BEN - III. A megtorlás és az önkényuralom kezdetei
leváltásuk ellen, amit részben korábbi magatartásukkal indokoltak. Ám szerintük a választási elnök, az új főbíró és az új jegyzők - sőt a Korponaynál tisztnek ajánlkozó Jósa Mihály és Szilárdfí Jakab - sokkal inkább vádolhatok voltak.204 A felsoroltakon kívül más eljárásról a Jászkunságban pillanatnyilag nem tudunk. Illéssy Jánost e tekintetben megmentette az a vagyonátruházási szerződés, amit még 1848 nyarán unokaöccse Lovassy István (Lovassy László testvére!) javára tett. Ezzel még a császári hatóságok sem tudtak mit kezdeni.205 Kenéz már szeptember közepén jelentést kért a települések pénzügyi helyzetéről, megadva a bevont Kossuth-bankók számát és megszüntetve az utalványozásokat. Elrendelte a honvédek összeírását, a katonaságnak kiadott élelmiszer kimutatásainak elkészítését. Október 12-i jelentése szerint a lakosság örült a békének, de a pénzviszonyok alakulása nyugtalanította. Szinte mindenkit kedvezőtlenül érintett a Kossuth-bankók kivonása. Kenéz a korábbi császári és fővezéri proklamációk nem ismerete miatt javasolta, hogy legalább részben térítsék meg a magyar pénz bevonása okozta károkat. 1849. október 9-re közel 400.000 pírt Kossuth-bankót szedtek be, bár Komárom kapitulációjáig sokan kisebb-nagyobb összegeket megtartottak. Utóbb november 19-ig Túrkeve, Jászkisér és Jászárokszállás 15.000 ft-ot hoztak be, míg az év végéig Jászberényben 628.443 fit 40 kr pénzt égettek el.206 A magyar bankjegyek ügyét Kenéz szerint súlyosbította, hogy Windisch-Graetz kiáltványát számos település nem kapta meg, és szeptember elejéig a törvényhatóságot e bankjegyekkel a jobban értesült szomszéd megyék tudatosan elárasztották, ami sok magános és árva tönkremenetelét okozta. Emiatt többször is kérte a Kossuth-bankók átváltását, illetve a károk enyhítését. A helyzetet bonyolította, hogy augusztus végén, szeptember elején több vásáron felelős személyek (Bódi Gábor kunhegyesi vásárbérlő), tanácsok (Túrkeve, Jászapáti) ezeket egyedül érvényesnek hirdették, sőt a Komáromból hazajött honvédek is ezt terjesztették. Állítólag még október elején is forgalomban voltak magyar bankjegyek, főleg a Kiskunságban.207 Ebből számos birtok-, ingatlan-, és jószágeladási per keletkezett, mivel a vevők Kossuth-bankóval fizettek.208 204 Uo. 179/1849., 273/1849. és 554/1849. sz.; Uo. Kunszentmárton, Tanácsi jkv. 1850. ápr. 13. 157. sz., DÓSA József-SZABÓ Elek 1936. 184-192. p. 205 JNSZML Jászkun Kerület, Főnöki ír. 17/1849., 24/1849. és 288/1849. sz. 206 Uo. 3/1849., 128/1849., 139/1849. és 463/1849. sz.; HERENDI József 1901. 122- 123. p. Herendi szerint szeptember végéig 560.637 ft 30 kr-t égettek el, december végén 65.256, míg a következő évben 2.549 ft-ot. 207 HERENDI József 1901. 117. p.; JNSZML Jászkun Kerület, Főnöki ír. 11/1849., 23/1849., 55/1849., 100/1849., 140/1849., 145/1849., 148/1849., 202/1849. és 823/1849. sz. 208 JNSZML Jászkun Kerület, Főnöki ír. 186/1849. és 724/1849. sz. 75
