Bagi Gábor: Forradalom, szabadságharc és megtorlás a Jászkun kerületben - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 11. (Szolnok, 2009)
A JÁSZKUN KERÜLET 1848/49-BEN - III. A megtorlás és az önkényuralom kezdetei
gyulladásban” szenvedett, és nem volt jelen, Papp Mór pedig már 1849 áprilisától nem volt az országgyűlésen.198 Meglepő, de Patay József főkapitányt sem vonták felelősségre. Védekezése szerint a törvényhatóságot csak a beiktatásakor kereste fel, ezután pedig elszabotálta a kiskun népfelkelés nagykunokkal való egyesítését.199 A közösségi tisztviselők közül csak kevesen - a hadak útjába eső településeken lakók - szenvedtek hivatalvesztést. A Kiskunságban egyedül Csonka Pál kiskundorozsmai bírót váltották le, aki katonaként egyébként is eljárás alá esett. Az itteni volt főbíró, Juhász Ferdinánd ügyében kitűnt, hogy a császári bevonulás után tisztét még 3 napig viselte, ám amikor gróf Cziráky János a településről halálbüntetés mellett kiparancsolt 100 kocsit (amit nem lehetett kiállítani), hivataláról lemondott. A kunszentmiklósi főjegyző, Kerek József a császári bevonulás előtt négy nappal, betegsége miatt „levegőváltoztatás ” végett tanácsi engedelemmel utazott el. Szerinte a forradalom alatti hivatalos kényszeren túl mást nem tett, amit Petőfi elleni eljárásával tanúsított.200 A császári csapatok előli elmenekülés miatt tanácstagok és papok ellen is eljárás indult, főképp a Kiskunságban. A kiskunhalasi tanács tagjai állítólag az első érkező császáriak durvasága láttán menekültek el, mire hazaárulóként a vagyonukat zár alá vették. December közepén ennek feloldását Kenéz Haynau közbocsánatára hivatkozva kérte. A vagyon zárolását rendelték el hasonló okokból Komáromi Károly kiskunmajsai plébános, valamint a kunszentmiklósi Tüdős Lajos református lelkész esetében. Utóbbit forradalmi állásfoglalásáért és a trónfosztás utáni beszédéért még állásából is felfüggesztették, bár azzal védekezett, hogy csak betegség miatt távozott a császári hadak elől.201 Semmi nem ismert viszont a kiskunhalasi Gál Antal szenátorról, aki a császáriak elől menekülve a helyi pénztárat is magával vitte.202 Több településen a helybeliek is jelentettek fel forradalmi magatartású személyeket. így a kiskunlacháziak Vörös János lelkészt és Bak József egyházgondnokot vádolták be az uralkodó és a császári ház elleni lázításért.203 Kunszentmártonban az ősz folyamán - a Józsa Mihály és Szilárdfi Jakab elleni vizsgálat következményeként - Tóth István pénztámok mondott le, majd 1850 tavaszán forradalmi magatartása miatt Meggyesi József kántort fosztotta meg a tanács állásától. Furcsa helyzetbe kerültek itt a jegyzők is, Busay Károly és Molnár Lajos ügyvédek. Ők december elején panaszkodtak tisztújításon történt 198 HERENDI József 1901. 128. p.; PÁLMÁNY Béla 2002.; JNSZML Jászkun Kerület, Főnöki ir. 271/1849. és 404/1849. sz. 199 HERENDI József 1901. 128-129. p. 200 JNSZML Jászkun Kerület, Főnöki ir 389/1849. és 450/c/1849. sz. 201 Uo. 89/1849., 95/1849., 188/1849., 293/1849., 297/1849. és 609/1849. sz. 202 Uo. 243/1849. sz. 74
