Bagi Gábor: Forradalom, szabadságharc és megtorlás a Jászkun kerületben - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 11. (Szolnok, 2009)
A JÁSZKUN KERÜLET 1848/49-BEN - II. A Jászkun Kerület a forradalom és szabadságharc alatt
Meghagyta, minél több lovast igyekezzenek kiállítani, felfegyverezni. A fő összpontosítási hely Kiskunlacháza lett. A jász lovasságnak 28-ra Jászberényben, a nagykunnak Túrkevén kellett gyülekezni, majd 29-én indulni. Az önkéntesek fele lovas lehetett, ha megfelelő felszerszámozott, egészséges lovakat tudtak biztosítani. Ezeket azoknak kellett kiállítani, akik Szenttamásnál nem szolgáltak. így 500 lovasra számítottak, akiket a nádorról István lovasságnak neveztek el. A gyalogságnak azt az 500 fegyvert akarták kiadni, amit a Délvidékről hoztak haza.82 Bár Jellaciéot Pákozdnál sikerült megállítani, kérdéses volt, hogy a túlerőben lévő bán mit tesz. A magyar kormány igyekezett erőit a leggyorsabban a Dunántúlra átdobni. Szeptember 30-án Illéssy László kapitány kapott megbízást, hogy a jászkun felkelőket a főváros védelmére vezesse, míg a Dunamenti Általános Népfelkelési Alparancsnokság a Duna menti felkelőkkel a kiskunokat Pestre rendelte.83 A Görgei alatt szolgáló 500 jászkun önkéntes nemzetőr ekkor a Csepel szigeten állomásozott, így amikor gróf Zichy Jenőt halálra ítélték, a hadbíróságban két jászkun tiszt is helyet kapott. Az akasztást egy kunszentmiklósi önkéntes, Végh Ferenc (Csavargó Jancsi) hajtotta végre, akit ezért 1849 végén Haynau Pesten felakasztatott. A jászkun-szegedi zászlóalj utóbb részt vett Jellacié tartalék hadtestének ozorai körülzárásában, majd 12-én a Délvidékre rendelték.84 A szeptember 11-től kiszélesedő háború három hét alatt nemzetőrök, népfelkelők és honvédek tömegének mozgósításával járt a Jászkunságban is. Ezek társadalmi helyzetét nem lehet meghatározni, ám nagyon elgondolkodtatóak a Kiskunfélegyházán tapasztaltak. Itt az első 52 honvéd döntő többsége a legszegényebbek közé tartozó szolga, napszámos, béres volt, akik jórészt helyettesként kerültek besorozásra. Velük szemben az időszaki nemzetőri szolgálatot ekkoriban már inkább a tehetősek vállalták, akik talán az egykori nemesi felkelés továbbélését látták a kevésbé kötött szolgálatban. Végül a népfelkelők e két szélső réteg között elhelyezkedő kisbirtokos, iparos elemek közül kerültek ki.85 Utóbb természetesen ez az elkülönülés jelentősen csökkenhetett, részint a hadsereg egységesülése nyomán. 82 JNSZML Kisújszállás, Tanácsi és Közgyűlési Jegyzőkönyvi Mellékletek 689/1848. sz.; Uo. 1848-as Bizottmányi ir. 1812/1848. sz. 83 JNSZML Kisújszállás, Tanácsi és Közgyűlési Jegyzőkönyvi Mellékletek 720/1848. sz.; Uo. Jászkun Kerület, 1848-as Bizottmányi ir. 1812/1848. sz.; IVÁNYOSI- SZABÓ Tibor 1988. 314. p. 84 HERENDI József 1901. 56. p. 85 BÁNKI HORVÁTH Mihály 1999. 57. p. 40
