Bagi Gábor: Forradalom, szabadságharc és megtorlás a Jászkun kerületben - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 11. (Szolnok, 2009)
A JÁSZKUN KERÜLET 1848/49-BEN - II. A Jászkun Kerület a forradalom és szabadságharc alatt
rendfenntartó polgárőrségek (nemzetőrség) szervezése is. Ez Kunszentmiklóson március 21-én, Kiskunfélegyházán 26-án, Szabadszálláson április 4-én, Kiskunhalason 9-én alakult meg, de a leginkább mégis alkapitányi felhívásra jöttek létre. Számos tanács átalakult, bár azokba a nép bizalmát élvező polgárok mellett sok mérsékelt, régi tisztviselőt is beválasztottak. Az új állapotokat az április 4-i kerületi közgyűlés szentesítette. Ezen a települések népgyűlési küldöttei is ott voltak, ezért „ ősi módon ” a szabad ég alatt tartották. A kisújszállási követek jelentése szerint az örömmel és lelkesedéssel fogadott eseményre tömérdek ember gyűlt össze, amit Kálmán Sándor alkapitány elnökletével a kerületi ház udvarán tartottak. Itt köszönetét szavaztak Batthyány miniszterelnöknek, míg Szluha kapcsán kijelentették, hogy „mint a haladás eddigi elnyomója” tovább nem kormányozhat. Az országgyűlési követekről kimondták, hogy „ Utasításaikkal csak nem minden kérdésben ellenkezőleg szavaztak, a kerületek jogait nem oltalmazták”. (Ekkor még nem tudták, hogy Szluha április 2-án lemondott követi megbízatásáról, majd főkapitányi tisztéről).24 25 Végül felkiáltással, eskü és utasítás nélkül Illéssyt és Balajthyt küldték az országgyűlésre. Határozatot hoztak a mérges-pákái gazdálkodás megszüntetéséről és a pusztarészek bérbeadásáról.22 A Hármas Kerület nevében 4-én üdvözlő feliratot küldtek István nádornak, gróf Batthyány miniszterelnöknek, valamint a horvát bánná kinevezett Josip Jellaciénak.26 A közgyűlés kiállása a még habozó települések zömét is állásfoglalásra késztette, bár még ekkor is voltak olyanok (főleg a kisebbek), amelyek a tanácsi választásokig hivatalosan nem foglalkoztak a változásokkal.27 Kiskunhalason 9- én tartottak népgyűlést, amely a kerületi célkitűzéseket elfogadta, és választmányt hozott létre a béke fenntartására.28 Kunszentmártonban - bár március 25-én üdvözölte a forradalmat - a Világos utáni visszaemlékezések szerint csak április 4. után kezdődött a „revolutio”. Tóth István és Famek Vince az embereket a tanácsháza ajtajait kinyitva „ tsalogatta be felé mézes szavakkal, a gyűlés tárgya követi vissza hívás után, a tisztviselők betstelenítése és a' rendszer meg változtatása valának”. Megyeri József kántor vezetésével az utcákon fel-alá zászlóval, muzsikaszóval járkáltak, a nép a kántor után énekelt, némely házak előtt gúnyos, mások előtt „lázító” beszédeket tartottak.29 24 Uo. Kisújszállás, Tanácsi és Közgyűlési Jegyzőkönyvi Mellékletek 332/1848. sz. 25 Uo. 331/1848. sz.; Uo. Jászkun Kerület, Közgyűlési jkv. 1848. ápr. 4. 172-174. p. 724/2. sz. 26 Uo. Jászkun Kerület, 1848-as Bizottmányi ir. 722/1848., 730/1848. sz. 27 KÖVÉR Lajos 1995. 159. p. 28 Ö. KOVÁCS József 2001. 53. p. 29 JNSZML Jászkun Kerület, Főnöki ir. 3/1849. sz.; Uo. Kunszentmárton, Tanácsi jkv. 1848. 113. sz. 23
