Bagi Gábor: Forradalom, szabadságharc és megtorlás a Jászkun kerületben - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 11. (Szolnok, 2009)
A JÁSZKUN KERÜLET 1848/49-BEN - III. A megtorlás és az önkényuralom kezdetei
érintve Makó felé indult. Előtte vonult vissza a Szolnokot kiürítő Perczel Mór X. hadteste. Haynau középen, Liechtenstein IV. hadtestével és Panyutyin orosz hadosztályával Kecskemétet elhagyva 28-án érte el Kiskunfélegyházát. Innen tette közzé a megtorlás fő elveit tartalmazó kiáltványát, majd augusztus elejére Szegedig jutott. Ő Wysocki IX. hadteste nyomában járt, amely Túra alól a Duna- Tisza közi utat választotta. Végül a balszámyon, a Duna mellett Ramberg III. hadteste haladt, amely július 30-án szállta meg Kiskunhalast, majd Szabadkát érintve Ókanizsánál kelt át a Tiszán. A kerületi igazgatás Karcagot elhagyva utoljára július 28-án Kunszentmártonban ült össze, majd szétoszlott.194 III. A MEGTORLÁS ÉS AZ ÖNKÉNYURALOM KEZDETEI A világosi fegyverletétellel a partikuláris és a generális kerületi igazgatás összeomlott, csak a közösségek vezetése maradt működőképes. A tisztviselők jelentős része bujdosott, a fegyvert fogó férfilakosság zöme szétszóródott, a településeket a különböző hadseregek ellátása terhelte, gyakoriak voltak a visszaélések, erőszakoskodások, a kereskedelem - a bizonytalan pénzviszonyok miatt is - nehéz helyzetben volt. Különböző hírek és álhírek keringtek (pl. az angolok beavatkozásáról), hetekig nehéz volt a helyzetről tájékozódni. A Jászkun Kerület császári igazgatásának kialakítása már 1849 elején megkezdődött, mivel a Windisch-Graetz herceg által létrehozott katonai kerületek utóbb jogfolytonosnak bizonyultak. A budaihoz tartozó pesti polgári kerület királyi főbiztosa, Szentiványi Vince már július 11-én megkapta kinevezését, és értesítette Babarczy kormánybiztost is a fejleményekről. A kerületi közigazgatás újjá-, illetve átszervezése szeptembertől indult meg. Ekkor Szentiványi Varga Soma volt ceglédi főszolgabírót küldte ki tájékozódásra, és hogy jó szándékairól biztosítsa a tisztviselői kar nem kompromittálódott tagjait, akik időlegesen a helyükön maradhattak. A Jászkunság politikai ügyei intézésével szeptember 12-én Kenéz Mihály (1795 körül - 1864. febr. 10.) túrkevei birtokost, az utolsó rendi országgyűlés - Szluha főkapitány melletti - második követét bízta meg, akit 1848. április 4-én visszahívtak. A konzervatív Kenézt a jelek szerint nem vezette bosszú, és nem volt közömbös a problémák iránt. Kinevezését ama régi óhajjal magyarázta, hogy helybeli tölthesse be a legfőbb (főkapitányi jogkörű) kerületi tisztet. Főnöki hivatalát Túrkevén rendezte be, amelynek terheit csökkenteni igyekezett. Ugyanakkor a hivatalától megfosztott Pethes Mihályt egyik első intézkedésével 194 GELICH Richárd é.n. III. 763-765. p.; HERENDI József 1901. 104., 116. p.; HERMANN Róbert 2001. 358-359. p. 72
