Bagi Gábor: Forradalom, szabadságharc és megtorlás a Jászkun kerületben - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 11. (Szolnok, 2009)
A JÁSZKUN KERÜLET 1848/49-BEN - II. A Jászkun Kerület a forradalom és szabadságharc alatt
század gyalogossal és 1 század lovassal. Végül július 11-én a hármas kerületi tisztikar is kimondta Kunszentmiklóson, hogy Szentágota túl messze van: oda nem küldhetik a kiskun népfelkelést, de közelebbi helyeken megjelennek.186 Eközben 11 -én Korponay egyes nagykun csapatokat is magával vitt a visszavonuló oroszok által kiürített Debrecenbe. Bár a Tisza-vonal védelmét sikerült újjászerveznie, az oroszok által megfenyített „cívis város” népfelkelését és nemzetőrségét már nem lehetett talpra állítani. A levertség láttán Korponay igyekezett hamis hírekkel országos lelkesedést kelteni (pl. 6.000 jászkun lovassal megverte az oroszokat), ez azonban csak mérsékelt sikert hozott, hosszabb távon pedig rendkívül kétélű fegyvernek bizonyult. Hamar kiderült, hogy a nagykun felkelőket sem lehet sokáig egyben tartani. A lakosok a nyári munkák miatt Kossuthot is megkérték, hogy oszlassa fel a népfölkelést. Jellemző, hogy már a válasz előtt a kunmadarasiak és kunhegyesiek a nagyiváni táborból önkényesen hazamentek, hiába fenyegette őket Korponay haditörvényszékkel. Sokan nem örültek a Mirhó-gát tervezett átvágásának, és a kiskunok elmaradásának sem. Végül a nagykunok két hét után tömegesen széledtek szét a szentágotai táborból.187 Közben Patay főkapitány is lépett a népfelkelés felfüggesztése érdekében. Még július 9-én jelentette Kossuthnak a jászok Hatvan alóli haza küldését, és helyette szabad lovascsapatok alakítását javasolta. Kossuth elfogadta a tervet, elrendelve a toborzást és a felszerelést. A július 14-i kiskunhalasi kerületi közgyűlés végül 858 lovas kiállítását határozta el, amiből az egyes kerületekre 286 ember és ló esett. Ezt azonban több település sem tudta elfogadni. így Kisújszállás sérelmezte, hogy jelenléte nélkül határozott a közgyűlés, és kérte a korábban el nem fogadott katonaállítás beszámítását a kivetésébe. Nem ismert az ügy kimenetele, ám 19-én Kossuth a kerületi székhely Karcagra történő áthelyezésén kívül elrendelte két tartalék zászlóalj 1.142 fővel történő kiállítását is. Ehhez a Jászságnak 441, a Nagykunságnak 278, a Kiskunságnak 423 emberrel kellett volna hozzájárulni. Valószínű, hogy e 2.000 embernek már csak egy részét sikerült mozgósítani. IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor 1988. 131. p.; Ö. KOVÁCS József- SZEITERT Gábor 2001. 92. p.; HERMANN Róbert 2001. 320-322. p. SÜLI Attila 2003. 147. p. 69
