Bagi Gábor: Forradalom, szabadságharc és megtorlás a Jászkun kerületben - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 11. (Szolnok, 2009)

A JÁSZKUN KERÜLET 1848/49-BEN - II. A Jászkun Kerület a forradalom és szabadságharc alatt

Nagykunságot is közvetlenül fenyegették. A cári haderő - amelynek felvonulását Józef Wysocki IX. hadtestének 8-9.000 embere csak lassítani tudta - előbb elfoglalta Miskolcot, majd 28-án Tokajt is. Az oroszok lassan mozogtak, ám a Cseodajev tábornok vezette IV. hadtest egy része a Tiszán átkelve július 3- án váratlanul bevonult Debrecenbe. A „rebellis fővárost” kíméletlenül megsarcolta, és a 6-i visszavonulásig azt a hatalmában tartotta. Kossuth kormányzó és Szemere miniszterelnök június 27-én népfelkelést és keresztes háborút hirdetett a támadók ellen. Eredetileg a Jászság népét Borsod, Gömör, Abaúj, Zemplén, Heves és Nógrád népfelkelőivel a miskolci táborban kívánták egyesíteni. Az összpontosítás azonban nem jött létre, egyrészt a szlovák és ruszin népességű megyék passzivitása, másrészt a cári hadak hadmozdulatai és Miskolc eleste miatt. Nyilvánvalóvá vált, hogy a továbbiakban csak a Duna-Tisza-köze és a Tiszántúl lakosságára lehet számítani. A Tisza vonal védelmével, és az oroszok Pest-Buda elleni támadásával számolva június 28-án Szemere külön utasította a népfelkelés ügyében Patay főkapitányt, és a Jászság felkelői számára gyülekezési pontul Gödöllőt nevezte meg. A közép-tiszai népfelkelés élére július 2-án Korponay János ezredest nevezték ki, aki kiváló elméleti ismeretekkel rendelkező katona volt, bár hadügyminisztériumi alkalmazottként harci tapasztalattal nem bírt. Jogosítványa a Jászkun Kerületre, valamint Békés, Bihar, Csanád vármegyékre szólt. Mivel az oroszokkal Hatvannál vívandó csatával számoltak, elsőnek a Jászságot kívánta mozgósítani, melynek lakosai ezt a várost könnyen elérhették. Feladatuk volt még kitölteni Perczel Mór Szolnok környékén összevonandó tartalék hadteste, illetve Wysocki Felvidékről visszavonuló csapatai közötti rést. Hadműveleti bázisként Korponay a Tisza-híddal rendelkező Tiszafüredet jelölte ki.184 Korponay július 3-án ért Jászberénybe, de onnan a kerületi vezetés 5 fő kivételével elmenekült. Emiatt maradást parancsolt Hegedűs Zsigmond jász kapitánynak, és kihirdette az általános felkelést, amely révén 1.200 lovasra és 3- 4.000 gyalogosra számított. Ez a létszám meg is volt, de csak igen gyengén felfegyverzett alakulatokat látott. Ennek ellenére utóbb 30.000 (!) felkelőről tett jelentést. Közben Wysocki is megérkezett Jászberénybe, mire a jászokat Hatvanhoz rendelték, Korponay pedig 4-én a Nagykunságba indult. 184 SÜLI Attila 2003. 140-142. p. 66

Next

/
Oldalképek
Tartalom