Bagi Gábor: Forradalom, szabadságharc és megtorlás a Jászkun kerületben - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 11. (Szolnok, 2009)
A JÁSZKUN KERÜLET 1848/49-BEN - II. A Jászkun Kerület a forradalom és szabadságharc alatt
Megindult a harcok miatt bevetetlen földek művelése, és a megmaradt élelmiszerkészletek számbavétele, míg Dusek pénzügyminiszter május 19-én elrendelte a sóhivatalokhoz történő sófuvarozás megindítását is.155 Június 12-én viszont Karcag és Kisújszállás a kerületi közgyűlés támogatását megnyerve kérték a közlekedési minisztert, hogy a tervezett Szolnok-Debrecen vasutat a két települést érintve építsék meg, amihez a kisajátítási költségeket is magukra vállalták. Júniusban rövid ideig úgy tűnt, hogy a Hármas-Körös és a Berettyó szabályozása is hamarosan megkezdődhet.156 Kossuth még április 25-én meghagyta Illéssy kormánybiztosnak a kerületi adó- és az újonctartozás, illetve az új kivetés behajtását. (Az adótartozás mintegy 40.000 pft-ot, az éves hadiadó kb. felét tette ki.) Kossuth a tiszántúli törvényhatóságok nehéz helyzetét ismerhette, amikor a katonai erővel való behajtást nem engedélyezte. Emellett az előző évi újonctartozás teljesítésére helyezte a hangsúlyt, bár az új kivetést is közölte.157 A hadügyminisztérium viszont már május 4-én felhívta a törvényhatóságot az újonnan ajánlott 50.000 újoncból ráeső 746 fő kiállítására. Egy hónap alatt a települések pótolták előző évi elmaradásukat, és jórészt teljesítették az új kivetést is. Június 11-re a Nagykunság Karcag és Kunszentmárton kivételével kiállította az esedékes kontingenst, sőt a kapitány jelentése szerint a 250.000 főből 1.067 újonccal részesülő nagykunok pár nap alatt a szükségesnél 80 fővel többet állítottak ki. 13-án a hármas kerületi vezetés is megállapította, hogy a Jászságban 528, a Nagykunságban 34, a Kiskunságban 138, azaz együtt 700 emberrel járultak a hadsereg erősítéséhez. A két év különböző jellegű kivetései, toborzásai azonban újabb problémákat okoztak.158 Kiskunfélegyháza május 21-én panaszolta, hogy Illéssy kormánybiztos szerint 66 újoncot toborzással állított ki, és mert az állam mindnek 20 pft-ot fizetett, a helyi illetékbe nem tudhatok be. A város jelezte, hogy régi módon (toborzással), de saját költségen történt a katonaállítás és a toborzás, sőt a korábban állított 251 újoncé is. Emellett kitűnt, hogy Szegedre 26, Cibakházára pedig 4 újoncot küldtek, holott az újoncozási központjuk nem ott volt. Más településen is megfigyelhető, hogy az önkéntes nemzetőrök, felkelők, honvédek, továbbá a toborzás és a sorozás révén állítottak gyakorta összekeveredtek, sőt át is kerültek más kategóriába. Végül június 19-én Záborszky Alajos tudatta Patay főkapitánnyal, hogy az önként beálltak nem számíthatók be a kerületi létszámba. Indoklásként felhozta, hogy a törvény az 155 JNSZML Jászkun Kerület, 1849-es Bizottmányi ir. 178/1849. és 190/1849. sz. 156 Uo. 217/1849. sz.; ELEK György 1998. 109. p. 157 BARTA István 1955. 127-128. p.; ELEK György 1998. 93-94. p.; JNSZML Jászkun Kerület, 1848-as Bizottmányi ir. 1885/1848. és 1943/1848. sz. 158 JNSZML Jászkun Kerület, 1849-es Bizottmányi ir. 177/1849., 212/1849, 219/1849. és 449/1849. sz. 59
