Bagi Gábor: Forradalom, szabadságharc és megtorlás a Jászkun kerületben - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 11. (Szolnok, 2009)
A JÁSZKUN KERÜLET 1848/49-BEN - II. A Jászkun Kerület a forradalom és szabadságharc alatt
tisztviselők felfüggesztésére, az árulók elfogására és ítélőszék elé vitelére, segéd kormánybiztosok kinevezésére, és alája rendelték a törvényhatóságban már működő különféle kormánybiztosokat. Illéssy azonnal elrendelte a még ki nem állított újoncok behívását, a hazavonult 500 önkéntes összegyűjtését, és rendőri felügyeletet rendelt el a településeken, ahová az idegenek - különösen a szökött katonák - belépését is megtiltotta.134 A fenyegetett cibakházi hídfőhöz rendelte a nagykun lovas nemzetőrséget, és városi védbizottmányokat alakíttatott a felsőbb intézkedések gyorsabb végrehajtására.135 Kossuth 13-án maga is Illéssyhez fordult az eloszlott nagykun önkéntesek miatt. Tudósítást kért ennek okairól, és meghagyta, hogy azokat a fenyegetett cibakházi hídfőhöz, Mesterházy őrnagy alá rendeljék. Ámde közben Illéssy ezeket Répásy hadtestéhez küldte, bár fegyelmezetlenek, rendetlenek és fegyvertelenek voltak. A kiskunokat viszont Kossuth Cibakházára küldette.136 A Nagykunságban februártól kiépült a katonai élelem- és hadianyag raktárak, valamint a hadikórházak rendszere. Utóbbiak (Karcag, Kisújszállás, Kunszentmárton, Kunmadaras, Túrkeve) szervesen kapcsolódtak a környék hasonló intézményeihez (Tiszaföldvár, Törökszentmiklós, Cibakháza, Abony, Mezőberény, Nádudvar, Szarvas, Szentes). A legnagyobb a karcagi volt, itt a kórház és térparancsnokság számára nehéz feladatot jelentett a felépült, elmaradt honvédek csapattestükhöz irányítása.137 Jelentős hadianyag-gyűjtés is folyt, és még a nélkülözhető papírt is Nagyváradra küldték a lőszergyártáshoz.138 Bár a megosztott Jászkunságra mindkét fél hatalmas terheket rótt, számos település kinyilvánította, hogy hű a magyar kormányhoz. Bár Túrkeve még a Takács-féle szabadcsapat lovai beszerzésével volt elfoglalva (sőt arra kölcsönt vett fel!), február 11-én jelezte, hogy semmi áldozattól nem retten meg. A város nemzetőreit indulásra készen tartja, és itthon lévő önkénteseit is útnak indítja. A még hiányzó néhány újoncot kiállítják, a honvédségnek kiadott előfogatok, élelmiszerek jegyzékét elkészítik, és rendőri felügyeletet vezetnek be a településen.139 Ekkortájt jelent meg Kiskunfélegyháza küldöttsége is az OHB- nál, jelezve hogy a város népe „fiiggetlenségi szent ügyünkhöz ragaszkodással 134 BARTA István 1953. 333-334. p.; JNSZML Kunszentmárton, 1848/49-es ir. 88/1849. sz. 135 ELEK György 1998. 72. p. 136 BARTA István 1953. 425., 433., 504-505. p. 137 GAZDA István 2000. 46-47., 52. p.; BARTA István 1953. 310., 378-379. p., ÖRSI Julianna 1998. 44. p. 138 JNSZML Jászkun Kerület, 1849-es Bizottmányi ir. 4/1849. sz. 139 Uo. Kunszentmárton, 1848/49-es ir. 84/1849. sz.; Uo. Túrkeve, Tanácsi jkv. 1849. febr. 11. 53
