Bagi Gábor: Forradalom, szabadságharc és megtorlás a Jászkun kerületben - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 11. (Szolnok, 2009)
A JÁSZKUN KERÜLET 1848/49-BEN - II. A Jászkun Kerület a forradalom és szabadságharc alatt
Minisztériumi utasításra a csapat világoskék posztókabátot, sötétszürke pantallót és csizmát kapott. Az állam 20 pft foglalót, valamint a korábbi nemzetőrökével egyező zsoldot ígért.74 A nemzetőri és a sorkatonai szolgálat közelítésének általában nem örültek, és a Kiskunságban különösen tartottak az új feltételek riasztó hatásától. Kiskunhalas még 23-án megjegyezte, hogy toborzással állítja ki embereit, de jutalom nélkül nem fognak 176 jelentkezőt találni. Ezért fejenként évi 100 vfit-ot ajánlottak, és a kormányfelhívás „mig a' haza szolgálatukat igénylendi” sora helyett kimondták, hogy három év feletti szolgálatra nem kényszerítik a jelentkezőket, és a testalkaton kívül, a nemzetőri szolgálat más kritériumait (magasság) sem érvényesítik. Emellett a 2-3 évre mindenkinek nyári felöltőt, nadrágot, kalapot, jó csizmát ígértek és napi 20 vkr-t.75 Kiskunhalas lépéseinek szerepe lehetett a csapat későbbi feloszlásában, mivel a legtöbb jász és nagykun közösség kisebb költséggel fogadta fel az embereit. így Jászárokszállás a ruha mellett csak 50 vft-ot adott, Jászfelsőszentgyörgy 20 pfit-ot, Jászladány 25 vft-ot, Jászkisér 10 pft-ot. Jászberény viszont félévente előre 50 vft-ot akart fizetni.76 Augusztus 27-én Batthyány tudósította a Kerületeket, hogy a nemzetőrcsapatokat négy nagy táborba fogják összevonni. A jászkunoknak Szolnokra kellett bevonulni Görgei Artur őrnagy parancsnoksága alá.77 Szeptember 10-re az önkénteseket a három kerületben vonták össze. Az alapruházat mellett puskákat is kaptak, így indulásig fegyvergyakorlatokat is végezhettek. A posztóruhát (világoskék Zrínyi, sötétszürke szíj as nadrág, mellény), ami a gyalog nemzetőrök mintájára készült, utánuk akarták küldeni. Ehhez a szükséges ruhaanyagot is meghatározták. A szabókat a helyi közösségek biztosították, akikkel alku révén akartak megegyezni. Jellacié csapatai szeptember 11-én átlépték a Drávát, és a nyílt háborúval az önkéntes, nemzetőr és honvédcsapatok szervezése is felgyorsult. 13-án a jászkun önkénteseket mozgósították, és a három központbani összevonás után „vászon és posztó ruhákkal, bogrács és sátor szerekkel fegyverekkel” 17-re a szolnoki tiszántúli nemzetőr táborba indították, Görgei alá. A nagykunok fegyverzetével azonban ekkor még bajok voltak. Hajdú Mihály nagykun kapitány még 6-án meghagyta a verbászi táborból hozott fegyverek beszedését, mivel azokat sokan maguknál tartották. 13-án meghagyta, hogy mivel 269 puskát hoztak el a nagykunok, öt település 115 fegyvert szolgáltasson be, míg Kisújszállásnak 25-öt ígért. A fegyverhiány miatt a Verbásznál átadott 1000 fegyver Görgeinek is eszébe jutott, aki szeptember 1774 HERENDI József 1901. 50. p. 75 JNSZML Jászkun Kerület, 1849-es Bizottmányi ir. 51/1849. sz.; IVÁNYOSI- SZABÓ Tibor 1988. 255-257. p. 76 JNSZML Jászkun Kerület, 1849-es Bizottmányi ir. 53/1849. sz. 77 HERENDI József 1901. 51. p. 38
