Bagi Gábor: Forradalom, szabadságharc és megtorlás a Jászkun kerületben - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 11. (Szolnok, 2009)
A JÁSZKUN KERÜLET 1848/49-BEN - II. A Jászkun Kerület a forradalom és szabadságharc alatt
pft bírsággal büntették.34 A tisztújítást olykor a tanács (Kiskunfélegyháza) és a jegyzői kar (Jászkisér) idő előtti lemondása előzte meg.35 A helyi tisztújítások eredményeit nehéz összegezni. Voltak települések, ahol a korábbi konzervatív vezetés egészét lecserélték (Kiskundorozsma, Kunhegyes), de Kiskunfélegyházán is csak a főbíró és egy tanácsos (Szabó János és Szabó József, a Boczonádi Szabó família tagjai) valamint Tarjányi József főjegyző maradt meg.36 Mellettük még számos főbírót és tanácsi tisztviselőt leváltottak, főleg a nagyobb településeken. Mindazonáltal a választások jelentős társadalmi átalakulást nem hoztak, a mozgások az egyes rétegeken belül zajlottak. A településeken a nemesek nagyjából azonos számban maradtak a vezetésben, a jogvégzettek 21-gyei kevesebben, a birtokosok 21-el, míg az iparosok 11 -el többen (bár nekik is volt földjük). A legnagyobb változás a jegyzők körében történt, a 60-ból csak 13 tartotta meg állását. A tanács után a községek listák alapján titkosan választották a helyi képviselőtestületi tagokat, és a 4 kerületi közgyűlési képviselőt. Esetenként (pl. Kiskunhalas, Kiskunfélegyháza) a küldöttek személye körül komoly vetélkedés alakult ki, máshol csendesen zajlott a voksolás. Az új közgyűlés a kerületi tisztviselőkből, a 25-25 főbíróból és főjegyzőből, és a közgyűlési képviselőkből állt. A képviselők között volt 52 nemes, 22 honorácior, 1 iparos és 65 gazda. Az új rendszerben a tisztviselői kar már nem szavazhatta le a közösségeket.37 A községi képviselőválasztásokról a Pesti Hírlap utóbb az alábbiakat írta: „A községi tisztválasztások megtörténtek, többnyire rendben, néhol ingerültség között. Azonban a crisisen túl vagyunk, a nép elmozdítá régi bíráit, s nyugodt. Néhol jó akaratnál egyéb nincs. "38 Kiskunfélegyházán azonban a választott tisztviselők tömegesen adták vissza a hivatalukat. A június 9-i tudósítás szerint Szabó János főbíró 384 szavazata ellenére lemondott, míg Seres László csak a másodbíróságot vállalta, bár nagy többséggel nyert. A választási elnök csak Rácz Flóriánt tudta felesketni másodbírónak és Ficsór Ferencet tanácsnoknak. Kalmár József főjegyző nem jelöltette magát, Taijányi József másodjegyző pedig a főjegyzőséget nem fogadta el, akárcsak a másodjegyzőséget Fazekas Alajos, aki hivatalát egy tapasztalt főjegyző beiktatásához kötötte. így csak a harmadik jegyzőt, Fejes 34 GSZELLMAN Ádám 1985. 15-17. p.; BÁNKINÉ MOLNÁR Erzsébet 1995. 121- 126. p. A Jászságban mintegy 5500, Jászladányon 447 választójogosultat említettek. GAÁL István 1997. 104. p. 35 IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor 1988. 4L p.; JNSZML Jászkisér, Tanácsi jkv. 1848. máj. 20. 265-268. p. 176. sz. 36 IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor 1988. 41. p.; KÖVÉR Lajos 1995. 15. p.; ÖRSI Julianna 1998. 25. p.; BÁNKI HORVÁTH Mihály 1999. 56. p. 37 HERENDI József 1901.21-22. p.; BÁNKINÉ MOLNÁR Erzsébet 1995. 123-125.p. 38 Pesti Hírlap, 1848. jún. 10. 26
