Bagi Gábor: Forradalom, szabadságharc és megtorlás a Jászkun kerületben - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 11. (Szolnok, 2009)

A JÁSZKUN KERÜLET 1848/49-BEN - II. A Jászkun Kerület a forradalom és szabadságharc alatt

A kunszentmártoni helyzet nem volt egyedi. Népgyűlési elégedetlenség miatt köszönt le tisztéről a kiskunfélegyházi tanács, és kért új választást még április 29-én. Az indokok között említették, hogy az „izgatások további terjedésével - túl áradásától, a rend nagyobb megzavarása és kitörésre való fajulásától méltán tartani lehet - különösen pedig az elöljáróságnak mely a tegnapi népgyűlésben szokott kapcsolatos részvéttől - izgatás következtibe - el üttetett”. Végül csak kerületi felszólításra vállalták el az ügyek továbbvitelét.30 A helyzet rendeződését elősegítette az áprilisi törvények uralkodói szentesítése, melynek XXV. tc-e biztosította a törvényhatóságban a főbb privilégiális elveket. A kerületi közgyűlés a korábbi időszakból tanulva április 13-án a politikai pereket törvénytelennek nyilvánította, ami döntően az 1843/44- es mozgalom résztvevőire vonatkozott. Kimondták, hogy az elítéltek tettük „következményeitől felmentessenek és szabadhassanakUgyanakkor az utolsó két országgyűlésen a jászkunok és a belrendezés mellett kiálló, majd Szluha ellen fellépő Szentkirályi Móric Pest megyei alispánnak a jászberényiek már április 17-én „Polgári Oklevelet” küldtek. A megtiszteltetést megköszönő Szentkirályi népszerűségével is magyarázható, hogy Szemere belügyminiszter április 22-én őt nevezte ki a Jászkun Kerület új főkapitányává.31 Problémát okozott viszont a törvénykezés reformja. A XXVIII. tc-ben a nádor távolléte idejére lemondott a jászkunok grófságával kapcsolatos jogairól, amivel a nádori törvényszék és a nádori személyes bíráskodás megszűnt. A jászkun perek így a Hétszemélyes Tábla elé kerültek, amelynél egy jászkun előadói állást létesítettek. A folyamodás útján elintézendő ügyekre háromtagú feljebbviteli bíróság alakult, amely a kerületi pénztárakat is ellenőrizte. A reformnak a jászkunok nem örültek, hisz megszűnt a nádorral való közvetlen kapcsolatuk. Ragaszkodtak a nádor személyéhez, és nem akartak belenyugodni, hogy a „nádori iroda alárendelt állású személyzete bíráskodhassék felettük” Még Deák Ferenc igazságügy minisztert is megkeresték, de ő is a reformok mellé állt. Csak azt engedte meg, hogy panaszukkal az országgyűléshez fordulhattak.32 A forradalom utáni hetekben a redemptus titulust felváltotta a polgár elnevezés, bár továbbra is a redemptio jelentette annak alapját. így Kiskunhalason rögzítették, hogy „minden oly lakos, kinek előde a váltságban bármely mennyiségű összegig is részt vett, habár az saját neve alatti váltsági összeggel nem bír is, a régi gyakorlattól fogva polgárnak tekintetvén ... ”33 30 IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor 1988. 169-170. p. 31 HERENDI József 1901. 17-18. p., IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor 1988. 166-167. p., JNSZML Jászberény, Tanácsi ir. 56. fiók. 1. csomó, 181. sz. 32 Pesti Hírlap, 1848. máj. 9. 33 Ö. KOVÁCS József 2001. 60. p. 24

Next

/
Oldalképek
Tartalom