Bagi Gábor: Forradalom, szabadságharc és megtorlás a Jászkun kerületben - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 11. (Szolnok, 2009)
A JÁSZKUN KERÜLET 1848/49-BEN - I. A Jászkun Kerület a polgári forradalom előtt
Mivel Szluha főkapitányi jogköre fenntartásával vállalta az első követi tisztet, a szervezkedések elleni intézkedéseit „törvényszerűnek” ismerték el. Ezt erősítette meg József nádor, aki azzal hagyta jóvá a tisztikar lépéseit, hogy a folyamodvány a „ Tiszti kar eránti tiszteletlenség és bizodalmatlanság magvát hinti”. Ennek ellenére meghagyta, „maga a folyamodás vizsgálat tárgya ne legyen”. így a közgyűlés véleményét megváltoztatta és Szluháéhoz igazította. Jellemző, hogy még Kisújszállás belrendezési tervét is sértőnek nyilvánították. Az ősz folyamán a tisztikarral mind rosszabb viszonyba került Pethes ellen 13 pont alapján emeltek vádat. A városi javak hanyag kezelésével, a kasszáknak kárt okozó jogtalan pénzügyi manőverekkel gyanúsították főbírósága idejéről, amihez az 1842-es „bujtogatás” és a folyamodvány miatti „néplázítás” bűne járult. Pethes a nádorhoz, majd a Királyi Kancelláriához fellebbezett, és országos nemesként kérte, hogy ügyét más törvényhatóságból rendelt pártatlan bíróság vizsgálja meg. Végül kérését mindkét helyen elutasították, őt pedig a kerületi törvényszék előtti megjelenésre kötelezték. A mozgalom több mint egy évig húzódott, ám végül a nádor támogatta Szluha, és a konzervatív erők győzedelmeskedtek. A siker azonban felemás volt. Az események utólag igazolták a folyamodás jogosságát, a főkapitány és köre módszerei pedig - országos felháborodást kiváltva - csak mélyítették az ellentéteket. Számos hírlap foglalkozott a kerületi problémákkal, és a Jászkunság a „legkorruptabb” törvényhatósággá vált a közvélemény szemében. A helyzet még József nádort is elgondolkodtatta, mivel a redemptio 1845-ös centenáriuma nem ünnepi hangulatban találta a törvényhatóságot, másrészt a felette közvetlen hatalmat gyakorló főhercegre sem vetett túl jó fényt, különösen nádori tiszte közelgő 50. évfordulója előtt. Végül a helyzetet a nádor mentette meg, aki 1845 februárjában a nagykun mozgalom vezetőit enyhe feddésben részesítette, majd eltörölte a tisztviselői kar adómentességét (és megemelte annak fizetését). A reformok jórészt helyreállították a felsőbb hatalom megtépázott tekintélyét, és megerősítették Szluha helyzetét, aki a forradalomig nyílt adminisztrátori hatalmat gyakorolt a Jászkun Kerületben. A reformmozgalom vesztese és mártírja Pethes József lett, akit 1845 őszén jórészt koholt vádak alapján „búzalopás”-ért egy, „néplázításért” további kétévi börtönre ítéltek. Ez volt a helyzet a Jászkunságban az 1848-as európai forradalmak kirobbanása előtt.12 12 BAG1 Gábor 1991. 123-190. p.; Uő. 1995. 210-226. p. 19
