Soós László: Soós László doni naplója és levelezése 1942-1943 - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 10. (Szolnok, 2007)
NAPLÓBEJEGYZÉSEK – LEVELEZÉS
helyen vagyunk. írjál mindenről, a borról is, hogy fogy-e. Csókolom Mamát, Mariékat, titeket, szeretettel hű féljed László. 1942. VII. 15. szerda Tehát (éjjel) 1 órára készen voltunk. Az idő nagyon rossz, esett az eső, és nagyon sötét van. Jó, hogy van lámpám, mert így könnyebb volt felpakolni a (lovas)kocsikra. Elindultunk, az eső esett, nem volt valami kellemes utazás. Két kocsi fel is borult, nem látták az utat, később lassan száradt és jó volt. Úgy 30 km körül tettük meg az utat és volt egy-egy jó zápor. Végre elértünk a kijelölt helyre, sátort vertünk. Ebéd: babgulyás, utána mindenki elpakolt és szárítgatta magát, nekem a bakancsom is tele volt vízzel. Vacsora tea és vaj, utána mindenki lepihent. Soós Lászlóné Úrasszonynak! Ne haragudjon, hogy levelemmel zavarom, de lett egy kis időm és írással töltöttem el a mai napot. Beszélgettünk Soós úrral, útközben összetalálkoztunk és gondoltunk a két árva kereskedőre (a feleségeikre). Bizony mi nem tudunk írni semmit, jól vagyunk és egészségesen. Üdvözlettel, kézcsókkal a messze távolból. Hazafias tisztelettel, Kovács Gyula honvéd, 223/50. Drága édes Lacikám! Kívánom, hogy soraim a legjobb egészségben találjon. Életem, én minden nap írok. Ha a házra megegyezek, üzenek a vöröskereszttel rádión. Csókolunk sok-sok szeretettel, hű feleséged Ilonka és Csöpi. 1942. VII. 16. csütörtök Ma nem mentünk, az ébresztő 8-kor volt, egy kicsit kipihenhettük magunkat, azután mosakodás és pakolás délig. Ebéd borsó hússal, itt már csak egytál étel van..Most ebéd után írtam levelet haza és Mariska néninek (Kakuk Györgyné, Kustor Mária) Pestre. Utána ment a főzés. Főztünk a tiszt uraknak 2 csirkét. Burgonyával, jó étvággyal fogyasztották, nekünk is jutott egy kicsi belőle. Nagyon ízlett a paprikás krumpli, mert mióta bent vagyunk a katonaságnál, nem ettünk burgonyát. Utána takarodó, mert 12 órakor ébresztő, iparkodik mindenki lefeküdni. Én Tóth Matyival alszom egy sátorban.26 26 A vasúttól távolodva egyre rosszabb lett az ellátás, mert szinte mindent lovas kocsival kellett az úttalan utakon szállítani. 29
