Soós László: Soós László doni naplója és levelezése 1942-1943 - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 10. (Szolnok, 2007)
FÜGGELÉK
széthordták, a lakóházban pedig kórházat rendeztek be. A család a Bodnár dűlőben lévő, védettebbnek számító anyai házban vészelte át a frontot.234 A II. világháborút követő évtizedek A harci cselekmények megszűnése után, ismét a lassú üzletépítés korszaka következett. A megszálló szovjet katonák elől sikeresen elrejtett bor és pálinka - különösen az inflációs időszakban - a cserekereskedelemre épülő piacon nagyon sokat ért. Az anyagi talpra állást az is segítette, hogy az egyik raktárhelyiséget kiürítve, a kereskedői teendők mellett, a környéken megtermelt gyümölcsöket egy szarvasi kofa részére felvásárolták. A jutalék mellett azt is haszonként számolhatták el, hogy a kofák Szarvasról és Orosházáról az üzlet részére nehezen beszerezhető árucikkeket szállítottak. így a raktárkészletet 1948-ra sikerült újra a régi szintre felfejleszteni. A pár nyugodt év után azonban az államosítás következett. Az üzletet 1951 áprilisában bezáratták, és a raktárkészletet az Általános Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezetnek kellett átadni.235 Időközben döntés született arról is, hogy a kisasszonyszöllői terület elválik Tiszakürttől és Cserkeszőlő néven önálló település lesz. Az új falu működéséhez szükséges ún. középületeket a kommunista párt kilakoltatásokkal szerezte meg. Elsőként, a fenyegetések hatására Budapestre menekült Szabó Béla házát foglalták el, ahol a tanácsházát és a kommunista pártházat rendezték be. A teljesen kifosztott, Szinyei kastélyként emlegetett épületben kapott helyet a kultúrház, a szovjet mintára létrehozott termelőszövetkezet irodái és néhány család részére lakás. A Gombár és Keszlerffy birtok épületeit lebontották, a még használható építési anyagot széthordták. A szintén a 44-es út mellett lakó Bodnár Sándor szeszfőzdés is a menekülést választotta, és a távolabbi szőlőjének kunyhójába költözött. Házának gyors elhagyását valószínűleg az is motiválta, hogy 1912 és 1921 között Vésztőn csendőrként teljesített szolgálatot, és félt a meghurcoltatástól. Elhagyott házában 234 Ebben a házban húzták meg magukat a szomszédokban lakó kisgyermekes anyák is. Tekintettel arra, hogy itt a szobán kívül a konyha is padlós volt, így a „földre” ágyazva sokan elfértek egymás mellett. Amíg a férfiak a házaikat őrizték a szovjet és román katonák „zabrálásaival” szemben - igaz nem sok sikerrel - addig az anyák egymást segítve vigyáztak a Kocsis, Karsai, Kecskés, Soós családok gyermekeire. 235 A földbirtokok államosítására már ezt megelőzően, 1945. márciusában sor került. Tiszakürtön ennek során államosításra került a faluhoz tartozó terület mintegy felét kitevő gróf Bolza, Szinyei Merse és Baghi, valamint a Keszlerffy család birtoka, továbbá az Erdélyből áttelepült Gombár József ingatlana. Az államosítás következő hullámának estek áldozatul a kiskereskedők üzletein kívül, a szeszfőzdék és a kocsmák. Kisasszonyszöllőben a Szabó Béla, a Bodnár Sándor, a Cseuz Imre és a Bézi Gerzson tulajdonában lévő szeszfőzdéket, valamint a Kocsis László és Klisics Rudolf kocsmáját vették el. 200
