Cseh Géza: Válogatás az 1956-os forradalom levéltári dokumentumaiból - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 8. (Szolnok, 2006)

Számos pedagógus felveti, hogy a nyugdíjazás körülménye IC. pont/ emberi méltóságukat, igazságérzetüket mélyen sérti. A határozat szellemében itt gyors és méltányos intézkedésre van szükség. Megyénk értelmiségi dolgozói egyöntetűen kívánják annak a határozati pontnak a megvalósítását, hogy a párt és tanács vezetői közelebbi kapcsolatba kerüljenek az értelmiségiekkel. Eddig alig emlékeznek olyan esetre, amikor meghittebb baráti beszélgetésekre kerülhetett volna a sor tanács funkcionáriusokkal. Egyáltalában hiányolják, hogy értelmiségi megbeszéléseken nem lehet látni a vezető funkcionáriusokat. A határozat szellemében várják azt, hogy a főiskolai és egyetemi felvételeknél az értelmiségi fiatalok egyenlő elbánásban részesüljenek a munkás- és parasztszármazású tanulókkal, továbbá, hogy tanácsszerveink az értelmiségiek jogos lakásigényeinek a kielégítését ne helyezzék hátrányba a fizikai dolgozókkal szemben. Több értelmiségi munkakörben hátrányosan jelentkezik a régi és az új értelmiség közötti indokolatlan megkülönböztetés és különösen a megyei bíróságoknál van ennek éles visszhangja. Egyik-másik bíró leváltását határozottan az értelmiséggel szembeni káderpolitika megsértésének tekintik és a foganatosított intézkedésekben a régi, komoly gyakorlati tapasztalatokkal rendelkező értelmiség háttérbe szorítását látja. Örömmel üdvözlik a káderpolitikai területen meginduló emberi módszereket. Remélik, hogy ezzel véget ér az értelmiségiek vélt és valóságos hibáinak folytonos napirenden tartása. Bíznak abban, hogy ennek megfelelően a jövőben nemcsak beszélnek az értelmiségiek megbecsüléséről, de ez a tanács gyakorlatában és a társadalmi élet minden területén érvényesülni is fog. Ezzel kapcsolatban viszont megemlítik, hogy a káderpolitika titokzatossága még ma is teljes egészében fennáll. /Pedagógusok/. Nincs meg a lehetőség arra, hogy közvetlen úton tudják, mi van a káderlapokon, így semmit sem tehetnek valóságos és vélt hibáik kijavítása és tisztázása érdekében. Az értelmiségi határozattal kapcsolatban elhangzottak még olyan megállapítások is, hogy nagyobb súllyal foglalkozik a felső, vezető értelmiségiek anyagi és kulturális problémáival, emellett nem fordít elég gondot az értelmiség széles közép- és alsóbb rétegeinek helyzetére, sőt bizonyos mértékig elhanyagolja ezt. Helyes intézkedésnek tartják a vezető értelmiségiek életszínvonalának emelését /autó, villa, stb./ ugyanakkor utalnak arra, hogy még meg nem oldódott kérdések az értelmiség széles rétegeinek szociális problémái: Pl. Kezdő általános iskolai tanító fizetése 786,-Ft., óvónői 726,-Ft., a mezőgazdaságban foglalkoztatott értelmiségiek fizetése sem hat ösztönzőleg, a nyugdíjazásra kerülő 73