Cseh Géza: Válogatás az 1956-os forradalom levéltári dokumentumaiból - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 8. (Szolnok, 2006)

Ifjúsági Szövetséget. A november l-jén Járomi József vezetésével Jászberényben megalakult szövetség 14 pontból álló követelést fogadott el, amelyet valószínűleg a Járomi által Budapestről hozott egyetemi pontok alapján állítottak össze.

93 A FISZ-t a jászberényi nemzetőrséghez hasonlóan felfegyverezték. Az ifjúság, akárcsak a szolnoki egyetem diákjai, a városi forradalmi bizottságtól radikálisabb intézkedéseket követelt, így az ávósok azonnali letartóztatását, a nemzetőrség felfegyverzését a szovjet hadsereg elleni harc céljából.

94 A jászberényi fiatalok radikalizálódását fokozta, hogy november l-jén az Egyetemi Forradalmi Diákbizottságtól 4 fős küldöttség érkezett a városba, akik november 4-ig Jászberényben maradtak, megbeszéléseket folytattak a tanítóképző diákjaival és az Aprítógépgyár munkásaival, akikre lelkesítőén hatottak a felfegyverzett és magabiztos pesti fiatalok.

95 Egyházak, egyházi személyek a forradalomban Az egyházak befolyása a felekezetileg megosztott Szolnok megyében sohasem volt túlságosan jelentős. A megyében nem működött püspökség, vagy más egyházi központ, amelynek állásfoglalása a helyi eseményekre befolyást gyakorolhatott volna. A katolikus és református papok közül néhányan felszólaltak ugyan a forradalmi gyűléseken, és egyeseket a forradalmi tanácsokba is beválasztottak, ez azonban inkább értelmiségi helyzetükkel és tájékozottságukkal függött össze, akik nem egyházuk képviseletében, hanem egyénileg vállaltak részt a forradalomban. Egyesek, mint a tiszakürti Tóth Dezső és a tiszaigari Lovász Gerzson református lelkészek radikálisabb fellépést tanúsítottak. Sürgették a téeszek felosztását, a funkcionáriusok elbocsátását, vagy a községi párttitkár letartóztatását.

96 Mások azonban, mint a nagyiváni Abavári János római katolikus plébános és a nagyrévi Ladányi Endre református lelkész az indulatok csillapítására és a funkcionáriusok személyi biztonságának megvédésére törekedtek. Abavári a szovjet hősi emlékmű ledöntését is ellenezte, és mindvégig együttműködött a községi kommunista forradalmi tanáccsal, 1957ben mégis bírósági eljárást indítottak ellene.

97 JÁROMI, 1995. 66. p. Uo. 65., 70. p. Uo. 74-75. p. Uo. 73-76. p. SZML, XXV. 9/a. B. 912/1957., B. 276/1958. SZML, SZMB., XXV. 9/a. B. 1/1958., B. 485/1958. 40