Cseh Géza: Válogatás az 1956-os forradalom levéltári dokumentumaiból - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 8. (Szolnok, 2006)

A megye keleti és nyugati felében lezajlott forradalmi események közötti különbség egyik oka, talán éppen a jászsági birtokos parasztság tömeges megfélemlítése lehet. A kuláknak minősített gazdák aránya jóval nagyobb volt a jász falvakban, mint a Nagykunságban és a Tiszavidék elmaradottabb községeiben. Ennél is fontosabb tényező a forradalmi események intenzitásában az állami gazdaságok és a gépállomások viszonylagos hiánya a Jászságban, illetve nagyobb számuk a megye keleti részén. A Jászságban ugyanis alig létezett államosított nagybirtok, ahol állami gazdaságot szervezhettek volna. Gépállomásokat elsősorban a tiszántúli tsz-városok, Karcag, Kisújszállás, Mezőtúr és Túrkeve környékén létesítettek. Az állami gazdaságok és a gépállomások dolgozói a nagyipari munkásokhoz hasonlóan nagyobb számban, együtt végezték munkájukat, míg az 1956 előtt megalakult tsz-ek és tszcs-ék taglétszáma, olykor csak ötven-hatvan főből állt. A Tisza mentén, a Szolnoki Vízügyi Igazgatóságnak is több telephelye működött, ahol ugyancsak sokan dolgoztak együtt az ipari üzemekéhez hasonló körülmények között. A földjükről elűzött birtokos gazdák egy része, az állami gazdaságokban és a vízügyi igazgatóságnál talált munkát. Az állami tulajdonba vett cséplőgépek tulajdonosait pedig a gépállomások foglalkoztatták. Elsősorban ezek az üzemek biztosították 1956-ban a radikális tömeget az agrárvidéken. A Kisújszállás - Csorbái Állami Gazdaság munkástanácsa a gazdaság földjének felosztását is megtárgyalta. Október 29-én a munkástanácsból kiszavazták a kommunistákat, egy nappal később pedig a Kisújszállási Gépállomásról távolították el az igazgatót és a párttitkárt. Az állami gazdaság dolgozói részt vettek a szomszédos Békés megyei Dévaványán és Bucsatelepen a rendőrség lefegyverzésében. Ezzel szemben Kisújszálláson teljes volt a nyugalom, a városi forradalmi tanácsba nagy számban bekerült kommunisták eltávolítása fel sem merült.

50 A kisbirtokosok általában az őszi mezőgazdasági munkákkal voltak elfoglalva és a kedvező, száraz időjárást kihasználva szántottak, vetettek a határban. Közülük csak nagyon kevesen vettek részt a forradalmi eseményekben. Részvételi arányuk a forradalmi gyűléseken és egyéb megmozdulásokon különösen a Jászságban volt feltűnően alacsony, ahol az egyéni gazdák a lakosság túlnyomó többségét képezték. Az egyéni parasztság a megalakult forradalmi szervekben, létszámához képest, sokkal alacsonyabb arányban képviseltette magát. A tipikusan mezőgazdasági jellegű Kunhegyesen, amely a forradalom egyik helyi központjának számított, a 82 tagú forradalmi tanácsba csupán 15 tsz-tagot és mindössze öt egyéni gazdát választottak be. Ugyanakkor a gépállomásról 12 fő, a Vízgépészeti Vállalattól 15 fő került be a testületbe. A többi KTSZ-tag, rendőr, SZML, XXXV. 61. f. 1. fcs. 1956. 14. ő. e. 28