Cseh Géza: Válogatás az 1956-os forradalom levéltári dokumentumaiból - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 8. (Szolnok, 2006)

Amikor a gyűlés befejeződött, a megyei tanács épülete előtt várakozó 6-8000 fos tömegnek az épület erkélyéről felolvasták a munkástanács tagjainak névsorát, a megválasztott biztosok pedig kiléptek az erkélyre és bemutatkoztak. Ekkor a tömegből sokan követelni kezdték, hogy Juhász Imréné a megyei tanács elnöke és Zsemlye Ferenc elnökhelyettes mondjon le. Mindketten kimentek az erkélyre és lemondtak. Az október 26-i szolnoki események a résztvevők óriási létszáma (15-20 ezer fő)

31 és a tömeg vegyes összetétele ellenére különösebb rendzavarás nélkül zajlottak le. Az a tény, hogy a városban a november 4-ei szovjet katonai beavatkozásig semmiféle tettlegességre nem került sor, elsősorban a munkástanács vezetőinek köszönhető. Október 26-án délután, a tömeg a megyei tanács előtt többszöri felszólítás ellenére sem akart feloszlani. A fiatalok, egyetemisták és munkások fegyvert követeltek, hogy Budapestre menjenek és bekapcsolódjanak a harcokba. Este 7-800 fő a katonai repülőtérre vonult és fegyverek kiadását követelte. Kablay Lajos alezredes a tüntetők 5 fős küldöttségét rendkívül szívélyesen fogadta, de a fegyverek kiosztására vonatkozó kérelmüket elutasította.

32 Október 26-a után a megyeszékhelyen a forradalom csendes, nagyobb tüntetésektől mentes szakasza kezdődött meg, a munkástanács november 4-ig kézben tartotta az irányítást. Október 26-án az országos párt- és állami vezetés is elismerte és engedélyezte a forradalom alatt spontán módon létrejött munkástanácsok működését, amit Kádár János, az MDP új első titkára 26-án délután 16 óra 30 perckor jelentett be a Kossuth rádióban.

33 Ám Szolnokon ekkorra már nemcsak az üzemi munkástanácsok, hanem a városi munkástanács is megalakult. A rádiónyilatkozat csak mintegy utólag legitimálta a megválasztott munkástanács működését. A szolnoki munkástanács megválasztásán néhány vidéki küldött is részt vett és a megalakult Intéző Bizottság tagjai közül egyesek foglalkozásuk révén megyei hatáskört láttak el (megyei kórház, megyei rendőrkapitányság, megyei bíróság és a megyei tanács alkalmazottai). Ezért már a megalakuláskor felvetődött, hogy a testület ne városi, hanem megyei munkástanács legyen. Másnap, október 27-én PML, XXV. 2/b. B. 1912/1957. - A „Dancsi-per" iratai 15-25 ezer fős tömegről tesznek említést, ami a város kb. 40 ezres lélekszámához képest túlzottnak tűnik. Ám a Szolnokra bejáró munkások és diákok is növelték a tüntetők számát. A Kossuth téren tartott délelőtti gyűlésen 15 ezer embernél több aligha lehetett jelen és egyidejűleg a tömeg már a város más pontjain lévő emlékművek körül is gyűlni kezdett. Hadtörténeti Levéltár (HL), XI. 22/a. Budapesti Katonai Bíróság, büntetőperek B. 716/1957. GOSZTONYI, Peter : Der Ungarische Volksaufstand in Augenzeugenberichten. München, Deutscher Taschenbuch Verlag, 1981,241. p. 23