Szikszai Mihály: Jász-Nagykun-Szolnok Megye közlekedéstörténete - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 7. (Szolnok, 2005)

járatot. Az első hajót még több járat is követte. A kikötőknél is jelentős átalakításokat végeztek, de végül a Körösökön is megszűnt a hajózás. Tervek a Tisza és a Körös vízi útjainak fejlesztésére Az 1970-es évek közepén a KÖTIVIZIG szakemberei tanulmányt készítettek a vízi utak fejlesztésére. A folyó szállítási lehetőségeinek kiaknázását egyrészt az 1973-ban bekövetkezett olajárrobbanás inspirálta, másrészt az európai belvízi hajózóút megvalósulása elérhető közelségbe került. Európa nagyhajózásra alkalmas vízi út rendszerét vizsgálva megállapítható, hogy Szolnok belvízi úton is kapcsolatba kerülhet az Északi-, Balti- és Feketetengerrel. Belvízi fuvarozást lehet lebonyolítani a Szovjetunióval, Jugoszláviával, Bulgáriával, Romániával, Csehszlovákiával, Ausztriával, az NDK-val, NSZK-val, Belgiummal, Hollandiával, Lengyelországgal. A Duna magyarországi szakaszán ekkor már megvoltak az előtervek a GabcsikovoNagymaros erőműre, s ezzel egy időben a Tiszán is tervbe vették egy vízlépcső építését Csongrádnál.

225 A tervek azonban nem valósultak meg. A rendszerváltáskor a megyeszékhely nagy ipari üzemei egymás után mentek tönkre. A csongrádi vízlépcső építését leállították, így megoldatlan maradt a szolnok-csongrádi Tisza szakasz hajózási feltételeinek biztosítása. Ezt követően egy időre a Duna, és hajózási lehetőségei kerültek a figyelem előterébe. A tiszai vízi szállítás az 1970-es évek végére kb. 150 ezer tonnát tett ki. Ez a szám 1982-re 218 ezerre emelkedett, majd visszaesés következett be. A nagy szállítók (pl. MAHART) kivonultak a Tiszáról. Helyüket kisebb gazdasági társaságok (pl. Admiralitás Kft.) vették át, amelyek a rendszerváltás utáni években szintén eredményesen működtek. Az 1990-es évek végén a tiszai áruforgalom már elérte az évi 500 ezer tonnát. A MAHART 1968-ra beszüntette a tiszai személyhajózást, de a turisztikai igényekre alapozva, 1982-től újraindult a kiránduló hajójárat. Ezt a feladatot jelenleg az 1994-ben alapított MAHART Pass Nave Személyhajózási Kft. végzi. Az utóbbi években ismét megnőtt az érdeklődés a tiszai hajózási lehetőségek iránt. Több vállalkozó is a körösi hajózás újraindítását tervezi. Most úgy tűnik, hogy Szolnok, mint vízi úti csomópont szerepe leértékelődött, hiszen a meglévő szegedi kikötőt kívánják közlekedési, áruforgalmi csomóponttá fejleszteni. Mezőtúri Tiszavidék, 1949. máj. 21. SZML A közlekedés fejlesztése, a víziutak kihasználása. Szerk.: Csikasz Sándor. Szolnok, 1975. Helytörténeti Adattár 328. 95